A HBONE az NIIF Program által fejlesztett és fenntartott országos gerinchálózat, amelynek hálózati protokollja az internet protokoll (IP). A HBONE hálózat feladata, hogy a HUNGARNET tagintézményeket egy nagyterületû, országos gerinchálózattal egymással összekapcsolja, továbbá biztosítsa számukra a nemzetközi kapcsolatot, a teljes Internet hozzáférést. A HBONE gerinchálózat kapcsológépei jellemzõen egy-egy befogadó tagintézményben, regionális központban kerülnek elhelyezésre. Valamely régió intézményei, felhasználói ezeken a szolgáltatási pontokon csatlakozhatnak a HBONE-hoz. A HBONE építése 1993 elején kezdõdött. Azóta a mûszaki és anyagi lehetõségek függvényében folyamatosan tart a hálózat bõvítése, új csomópontok és végfelhasználók bekapcsolása, valamint a bekapcsolt felhasználók forgalmának dinamikus növekedése miatt a meglévõ adatátviteli kapacitások növelése hazai és nemzetközi viszonylatokban is. A HBONE kialakítása, fejlesztése az NIIF Mûszaki Tanácsa, illetve a HBONE hálózatot üzemeltetõ menedzserek által közösen kidolgozott és az NIIF vezetõ testületei által jóváhagyott terveknek megfelelõen folyik.

1. A HBONE felépítése

A HBONE induláskor Budapestre koncentrálódott és elég szerény kiterjedésû volt. A fejlesztés évrõl évre folyt, újabb és újabb bérelt vonalakkal, újabb és újabb regionális központokkal bõvült, míg mára megvalósult a terv, hogy minden megyeszékhelyen legyen HBONE csomópont. A 25 regionális központhoz mindösszesen jelenleg mintegy 200 intézmény csatlakozik közvetlenül, jellemzõen bérelt vonallal (egyes esetekben mikrohullámmal, lokális hálózattal), további kb. 70 intézmény közvetlen bekötése történik meg 1997 folyamán. A nyilvános X.25 hálózat közvetítésével a HBONE-t használó intézmények száma eléri a 150-et.

A HBONE regionális központjai lehetõvé teszik a vonalbérletek optimalizálását és a felhasználóknak helyben, de legalábbis a közelben tudnak támogatást, szakmai segítséget nyújtani. A regionális központok felügyelik a hozzájuk becsatlakozó intézmények kapcsolatait. A teljes rendszer mûködtetése ezen a kooperatív módon történik. A regionális központok Budapesten az NIIF Központon kívül a BME, BKE/ELTE, KFKI, SZTAKI, országosan pedig Sopron (MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet), Gyõr (Széchenyi István Mûszaki Fõiskola), Szombathely (Berzsenyi Dániel Tanárképzõ Fõiskola), Zalaegerszeg (Deák Ferenc Megyei Könyvtár), Keszthely (Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar), Kaposvár (Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar), Szekszárd (Népjóléti Minisztérium Gyógyinfok), Veszprém (Veszprémi Egyetem), Székesfehérvár (Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezõi Fõiskolai Kar), Pécs (Janus Pannonius Tudományegyetem), Tatabánya (Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája), Gödöllõ (Mezõgazdasági Biotechnológiai Központ), Szeged (József Attila Tudományegyetem), Kecskemét (Gépipari és Automatizálási Mûszaki Fõiskola), Békéscsaba (Megyei Könyvtár Békéscsaba), Szolnok (Vendéglátó és Gazdasági Fõiskola), Debrecen (Kossuth Lajos Tudományegyetem), Nyíregyháza (Bessenyei György Tanárképzõ Fõiskola), Miskolc (Miskolci Egyetem), Eger (Eszterházy Károly Tanárképzõ Fõiskola), Salgótarján (Pénzügyi és Számviteli Fõiskola Salgótarjáni Intézete).

A HBONE méreteinek növekedése, kapcsolatrendszerének komplexitása szükségessé tette egy nagy megbízhatóságú gerinchálózati mag kialakítását, amit 1995 folyamán valósítottunk meg. A mag egyik fontos része a Széchenyi-hegyen, az NIIF Központban és a BME-n elhelyezett három router, valamint az azokat összekötõ 2Mbps sebességû mikrohullámú kapcsolatok. A mag másik fontos részét a MATÁV Városház utcai központjában elhelyezett routerek és kapcsolatrendszerük képezi. Itt csatlakoznak a HBONE nemzetközi vonalai, illetve a budapesti Internet kicserélõ (BIX). A BIX-et (Budapest Internet eXchange) azért hoztuk létre, hogy a hazai felhasználók közötti forgalom az országon belül maradjon, azaz a szolgáltatók között a BIX-en keresztül cserélõdjék ki, és ne terhelje egyik szolgáltató nemzetközi vonalait se. A BIX létrehozásához szükséges helyet a MATÁV ajánlotta fel Városház utcai telephelyén. Jelenleg már 13 hazai szolgáltató hálózata kapcsolódik ehhez a kicserélõ ponthoz. A HBONE nemzetközi kapcsolatai, a nemzetközi irányba rendelkezésre álló sávszélesség az évek során sokszor változott, bõvült. Az EBONE-t felváltotta az MCI, a kezdeti 64 kbps sávszélességû nemzetközi kapcsolat mára 1,8 Mbps-re bõvült: az MCI felé 800 kbps, az EuropaNET felé 1 Mbps. Az NIIF egy 1996-ban indult alprojekt keretében terminálszervereket, modemeket vásárolt és helyezett ki a regionális központokba, hogy ezekkel tegye lehetõvé a minõsített kutatók számára az Internet telefonhálózaton keresztül történõ elérését az egész országban. A HBONE architektúrális fejlesztése mellett különbözõ módodításokra, fejlesztésekre volt szükség a routing területén is, hogy alkalmazkodjunk a nemzetközi igényekhez, szokásokhoz. Így a HBONE külsõ kapcsolatain bevezetésre került az új, BGP4 routing protokoll, továbbá a nemzetközi partnerek által egyre inkább elvárt, lényegében kötelezõvé tett cím aggregáció.

2. Csatlakozás a HBONE-hoz

A HBONE gerinchálózat az NIIF regionális központokban elhelyezett regionális HBONE routereket köti össze. Ezek a regionális HBONE routerek egyrészt természetesen magának a befogadó intézménynek a bekapcsolását is szolgálják, de ugyanakkor a többi HUNGARNET tagintézmény is ezekhez a routerekhez kapcsolódva válhat a hálózat tagjává. Hogy a bekapcsolódó intézmény milyen módon (milyen eszközzel, milyen fizikai összeköttetéssel) csatlakozik a regionális HBONE routerhez, azt a helyi mûszaki lehetõségek figyelembe vételével, az adott regionális központtal konzultálva, valamint saját anyagi lehetõségeinek megfelelõen maga választhatja meg. A bérelt, közvetlen kapcsolatot kiépíteni nem tudó, de X.25 elõfizetõi ponttal rendelkezõ intézmények számára az NIIF Központ biztosít X.25 feletti IP összeköttetéssel csatlakozási lehetõséget a HBONE-hoz. A nagyobb intézmények csatlakozását a HBONE-hoz közvetlen kapcsolattal kell megoldani. Ennek formája leggyakrabban a bérelt adatátviteli összeköttetés, ma még jellemzõen 64 kbps sebességgel, de hamarosan az országos frame relay szolgáltatás is kínálhat kedvezõ alternatívát. Városon belül ugyanakkor gondolni lehet más alternatív megoldásra is (saját üvegszál, mikrohullám, rádió, kábeltelevízió stb.). A legelõnyösebb változatot a konkrét körülmények ismeretében lehet csak kiválasztani.

3. További tervek

A gerinchálózat fejlesztésének következõ szakaszában a még nem csatlakozott intézmények folytatódó bekötése mellett a már meglévõ gerinchálózati kapcsolatok átbocsátóképességének javítására, az összeköttetések sebességének növelésére kell a hangsúlyt helyezni. A gerinchálózat jelenlegi sávszélessége, elsõsorban vidéki viszonylatokban, elmarad az idõközben bekövetkezett fejlesztések, az új végpontok bekötése következtében megjelent reális sávszélesség szükséglettõl. 1996 folyamán pénzügyileg lehetõvé vált az öt legnagyobb forgalmú regionális központ (Veszprém, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc) vonalsebességének 64 kbps-rõl 512 kbps-re történõ növelése, ami meg is történt. De szükség lenne más regiók felé is az összeköttetés sebességének növelésére. A nemzetközi sávszélesség 10 Mbps-re történõ növelése 1997 májusától meg fog történni (TEN-34 projekt), ezzel összefüggésben a budapesti mag hozzávezetések fejlesztése is megvalósul. Mindezen fejlesztések elõtt ma már lényegében nincsenek érdemi mûszaki akadályok, a nehézséget a pénzügyi háttér megteremtése jelenti. A HBONE által elérhetõvé tett szolgáltatásokat egyre többen és egyre intenzívebben használják. Az új, népszerû alkalmazások egyre nagyobb forgalmat generálnak a hálózatban. Rendszeresen keressük az olyan mûszaki megoldásokat, amelyek képesek a hálózat bizonyos mértékû tehermentesítésére (pl. WWW cache és más proxy szerverek alkalmazása).