Abstract

The aim of this paper is to show the roll of a server in the e-mailing system of Kossuth University of Debrecen, Hungary. The University located in East Hungary has three faculties and about 10 thousand students.

A VAX 6510 named TIGRIS (Hungarian name for tiger) arrived in 1991 it was the largest computer in the country that time. The e-mailing has started earlier and we are going to give some brief history of the e-mailing in Hungary, particularly at our university.

The TIGRIS. is used as the biggest mailserver not only at our university but in the region as well. Accounts are available for students and staff all together the number of users right now is 4482. The server is also used by other workgroup servers as a mailgateway.

The data we base our analysis on is the number and the size of the daily electronic letters collected in the years 1995 and 1996.

1. Az elektronikus levél

Amikor az ember elõször találkozik számítógépes hálózattal, az elsõ dolog, amivel megismerkedik, az valószínûleg az elektronikus levelezés lesz. Az elektronikus levelezés – a nevében is benne foglaltatik – arra szolgál, hogy az ember leveleket küldjön illetve fogadjon az egész világon keresztül. A különbség annyi a hagyományos postához képest, hogy itt a leveleket nem papírra, hanem szövegszerkesztõbe kell beírni, és a levelek bitfolyamként "surrannak" át a hálózaton.

Elõnye az elektronikus levelezésnek, hogy gyors (pl. Debrecenbõl Lisszabonba 40 másodperc (!) alatt odaér), kényelmes (akkor olvasom el, amikor akarom; könnyû keresgetni a régi levelek között), olcsó (ha modem-kapcsolatot veszünk is alapul, akkor is jóval gazdaságosabb, mint a telefon – amellyel vagy megtalálom, akit keresek, vagy nem, mindenesetre fizetni ugyanúgy kell kedvezõtlen esetben is, akár nemzetközi tarifával).

A hálózatba bekapcsolódott több millió ember mindegyikének van saját címe, így bárki küldhet bárkinek levelet. Nincsenek korlátozások, hogy ezt vagy azt ide vagy oda nem lehet elküldeni, a hálózat abszolút demokratikus, mindenkinek biztosítja a szabad szólás lehetõségét – de természetesen az adatfolyam azért kontrollált.

Rengeteg információhoz hozzájuthatunk, ha a megfelelõ embereket kérdezzük meg, megtakarítva így több napos – hetes – kutatómunkát. Levélben tarthatjuk a kapcsolatot ismerõseinkkel, kollégáinkkal, szakmabeliekkel, naprakészen tájékozódhatunk felõlük. Vitafórumokhoz is kapcsolódhatunk, beleszólhatunk a vitába, elmondhatjuk saját véleményünket. Több ezer, eléggé szûk témakörökre szakosodott csoport tagjai cserélnek véleményt naponta.

Fontos tudni, hogy a szabvány Internet-levélben nem szerepelhetnek tetszõleges betûk, karakterek, jelek. Azt, hogy mi az, ami elküldhetõ és mi az, ami nem, az RFC 822 (Request For Comment) tartalmazza, pontosan definiálva minden apró részletet. Ha a levelünk csak a leírtaknak megfelelõ betûket tartalmaz (standard text), akkor minden gond nélkül postázhatjuk. Ha viszont nem ilyen – elegendõ akár egyetlen "é" betû a szövegben –, akkor a levél helyes átvitele már kérdésessé válik. Ezért küldés elõtt célszerû az ilyen leveleket RFC formátumra kódolni. Igy aztán levélben nemcsak szöveges információt küldhetünk, hanem tetszõleges adatot is (!) (legyen az akár program, akár adatbázis, akár nem szabványos dokumentum), a méretbeli korlátozások figyelembevételével. A fogadó oldalon egy dekódoló program használata szükséges még az üzenet vételéhez..

2. A TIGRIS

A Kossuth Lajos Tudományegyetem 1991. szeptemberében vette birtokba a VAX 6000/510-es gépet, amely akkor a vidék legnagyobb és legkorszerûbb számítógépének számított. Üzemeltetésére az Egyetem Informatikai és Számító Központjában került sor. Alapkiépítésben 1 db VAX-processzor, 128 Mb RAM, 6 Gigabájt DSSI-winchester került a gépbe. Ez azóta bõvült 6 Gigabájtnyi SCSI-winchesterrel.

Érdemes megemlíteni, hogy az alapkiépítés mellett használatba vettünk egy ún. Infoserver-t is, ami CD-lemezek olvasását tette lehetõvé a rendszergazda számára. Ez akkoriban szintén nem alapszintû szolgáltatás volt.

Funkcióját tekintve a tigris a Debreceni Universitas kiszolgáló gépének szerepét volt hivatott betölteni, fõ tevékenysége bevallottan az elektronikus levelezés – azóta is, mindamellett, hogy más Internet-szolgáltatást is biztosít a több, mint 4000 felhasználója számára. Természetesen – egyedi platform-jellege miatt – tevékenyen kiveszi részét az oktatásból is, hiszen a rajta futó OpenVMS operációs rendszer színesíti az Operációs rendszerek gyakorlaton megismertethetõ palettát.

A debreceni hálózatban – még most is – középponti szerepe van, hiszen a KLTE-n belül a belsõ ethernet-hálózaton mindenki számára elérhetõ, más egyetemek felhasználói pedig javarészt az Egyetem által megvalósított FDDI-gyûrûn tarthatnak gyors és biztonságos kapcsolatot postaládájukkal.

Felhasználói oldalról fontos szempont, hogy milyen kliensekkel érhetõ el a gép, azaz milyen hálózati protokollokat implementáltak rajta. A TCP/IP mellett népszerû a DECnet is (történeti okokból), valamint a Pegasus Mail és az Exchange térhódítása miatt a szerver nem nélkülözhette a POP3 protokoll feletti levelezési szolgáltatásokat sem.

A gépet nem csak a felhasználói terhelik levelezéssel, mivel az Universitas egységei számára lehetõséget biztosít átjáró-funkciók igénybevételére is. Ezt a szolgáltatást néhányan ki is használják. Ez azért elõnyös a számukra, mert így az adott egység szerver-gépének egyetlen címet kell ismernie, mégpedig azt, hogy a kimenõ leveleit hova kell küldenie, a levél további sorsáról majd az átjáró gondoskodik.

Természetesen a Tigris képes lenne ellátni a KLTE (esetleg Universitas) mail-gateway szerepét – némi bõvítéssel. Ez a központosítás azt eredményezné, hogy mind a klte.hu (dote.hu, date.hu, ...) tartományba beérkezõ, mind az innen kimenõ levelekrõl naprakész statisztikát lehetne készíteni, azaz pontos képet kaphatnánk az Egyetem (Universitas) levelezési szokásairól. Hátránya ennek az, hogy a központosítás miatt a Tigris egy esetleges meghibásodása folytán ideig-óráig megbénulna az Egyetem (Universitas) teljes levelezése. Másik probléma, hogy a már önállóan levelezõ oktatási egységeknél újra el kellene fogadtatni a központosítás gondolatát.

3. A levelezés naplózása

Az elektronikus levelezés naplózása információt szolgáltat az éves levélforgalom kimutatásához, a leginkább kedvelt levelezési listák megállapításához, valamint a legtöbbet forgalmazó felhasználók monitorozásához. Mindezek alapján lehetõség nyílik a levelezõ rendszer hatékonyságának beállítására, mûködésének finomhangolására. A jelenlegi állapot alapján azt lehet megállapítani, hogy a Tigris felhasználóinak milyen mennyiségû levél érkezik, mennyi levelet küld el a gép – ez nem egyezik meg a gép felhasználói által elküldött levélmennyiséggel, hiszen vannak, akik gateway-ként (átjáró) használják a Tigrist (pl. DOTE, DATE, Dragon) és ezek a levelek szintén megjelennek a kimenõ forgalomban. Összességében nézve azt lehet megmutatni, hogy a Tigris felhasználói köre mennyire terheli a levelezõ rendszert, tágabb körben – pl. KLTE – nem lehet hasonló következtetéseket levonni, hiszen a többi host (csomóponti gép) nem szükségszerûen használja a Tigrist mail-gateway-ként.

A levéltovábbítást – a pénzeszközök szûkössége miatt – egy úgynevezett public domain szoftver végzi, amit Message Exchange (MX)-nek neveznek. Ezt a szoftvert a Western Kentucky University programozói fejlesztették ki és támogatják folyamatosan. A jelenleg futó verzió a 4.1-es, a legújabb pedig már a 4.2-es. Hasznossága abban mutatkozik meg fõként, hogy többfajta protokollt ismer (SMTP, NJE, UUCP ...) és biztosítja közöttük az árjárhatóságot. Az eddigi mûködése stabilnak mutatkozott, képes hónapokig üzemelni mindenfajta beavatkozás nélkül.

Az 1996-os évben a Tigris kettõ protokollt használt a levelek továbbítására:

• SMTP : Simple Mail Transfer Protocol; a TCP/IP világban használatos
• LOCAL : a VMS MAIL11 interface-e, amin keresztül a lokális felhasználókhoz jut a levél

A naplózás során többféle adat is rögzítésre kerül, az adatok pedig protokollonként is változnak. A naplózási funkció nem automatikus, a rendszergazda (postmaster) belátására van bízva, hogy szeretné-e ezt a lehetõséget kihasználni, avagy nem. Az tény, hogy a naplózási mechanizmus erõforrásokat von el a rendszertõl (lemez-kapacitást fõleg). Összefoglaló jelleggel az alábbi táblázat szemlélteti protokollonként a naplózott adatokat.

A bejegyzések szintaxisa minden protokollnál eltérõ, bár vannak közös mezõk. Ilyen például az utolsó kettõ, amely az elküldés dátumát és idejét tartalmazza. A bejegyzésben megtalálható a küldõ protokoll neve is, ami a LOCAL, vagy SMTP lehet, valamint korábban a BSMTP (NJE), XSMTP (X.25 SMTP), DNSMTP (SMTP over DECnet) – ezek jelenleg nem használatosak. A bejegyzésben szerepel a küldõ host címe (SOURCE), majd pedig az, hogy kinek kell az adott levelet továbbítani (USER, HOST). Az SMTP protokoll SENT mezõje azt mutatja meg, hogy melyik a következõ host, akinek a levelet továbbítani kell. Mindezeken kívül a levél bájtban megadott mérete is feljegyzésre kerül.

A naplózási mechanizmusról meg kell még említeni azt, hogy mikor történik a bejegyzés. Az MX levélküldõ agentjei akkor regisztrálják a levél adatait, amikor az elhagyta a lokális levelezõ rendszert (MX-queue). A bejövõ levelekrõl így tehát nem történik említés, hiszen valahol ki kell, hogy menjenek. A mellékletben szereplõ ábrán kitûnõen láthatók az MX fogadó és kézbesítõ agentjei. Ezek közül jelenleg a VMS Mail és az SMTP server, valamint a LOCAL, SMTP/DECnet SMTP és a SITE mûködik.

Az ily módon rögzített adatok bekerültek a Dragonon (SUN SparcCenter 2000) egy Oracle-adatbázisba (V7). Ezután az SQL-lekérdezések sorozatai által kapott táblázatok MS Excel és SPSS segítségével kerültek feldolgozásra. Az MX levelezõ rendszert 1994-ben installáltuk olyan módon, hogy a teljes évben naplózta a levélforgalmat – azóta ezt folyamatosan végzi. Mindebbõl az következik, hogy három évre visszamenõleg rendelkezésünkre áll a szerver teljes elektronikus levélforgalmának naplózása, amibõl már bizonyos elõrejelzések is kikövetkeztethetõek.

• Levelek napi eloszlása : A diagramok a levélforgalom naponkénti megoszlását mutatják, évrõl-évre. Jól nyomon követhetõek a hétvégi és szünidei visszaesések, valamint a forgalom félévkezdettõl számított erõsödése is.
• Protokollonkénti összesítés : A következõ táblázat a protokollok közötti méret- illetve darabszám-megoszlást mutatja meg, az átlagos levélmérettel együtt. Megfigyelhetõ, hogy a levelek átlagos mérete nem változott számottevõen, 6 kbyte körül mozog mindhárom évben – ha évente nem is minden esetben teljesült ez, a három év átlagában mindenféleképpen igaznak tûnik. A levelek naponkénti átlaga (így a darabszám is) folyamatos növekedést mutat.
  Ami még említésre méltó, az a bejövõ és kimenõ levelek közötti arány. Megfigyelhetõ, hogy míg 1994-ben harmadannyi volt a kimenõ levelek száma, mint a bejövõké, ez az arány 1995-96-ban 2/3-on állandósult. Ebben a külsõ levelezési listák és az átjáró-funkció kihasználása tükrözõdik.
• Statisztikai analízis: A statisztikai analízis elõkészítéseként a napi levélforgalomra vonatkozó adatainkat elõzetes transzformációnak vetettük alá. Ennek lényege, hogy a kiugró adatokat, amelyek a rendszer (hardver, operációs rendszer és hálózati problémák) természetellenes mûködésének a következtében álltak elõ, helyettesítettük a környezetükre támaszkodó lineáris módszerrel.
  Ha jobban szemügyre vesszük az adatokat, láthatjuk, hogy mindhárom évben jelen van a heti periódus. Jóllehet, ez nyilvánvalóan következik a munkarendünkbõl, mégis megmutatjuk ennek statisztikai bizonyítékául az 1995-ös adatokból számolt spektrumot a lehetséges periódusok függvényében. Ezen kívül éves periódus van még jelen, de annak elemzéséhez nincs elég adat. Annak ellenére, hogy hétfõtõl-péntekig a napi átlagok különböznek, statisztikai szempontból nem mutatnak szignifikáns eltérést (a legkisebb p-érték is 0,4 ami lényegesen nagyobb a szokásos, 0,05 szintnél). Ugyanez a helyzet szombat-vasárnapi adatokkal is.
• Várható növekedés : Annak a kérdésnek az eldöntésére, hogy van-e trend a levélforgalomban, a heti átlagos levélforgalom adatait használjuk. Elsõsorban azért, hogy a heti periódust kiküszöböljük. A három év egymáshoz viszonyított korrelációját vizsgálva azt kapjuk, hogy a 94-es év adatai függetlenek mind 95-tõl mind 96-tól, viszont rendkívül szignifikáns összefüggés tapasztalható 95 és 96 között. Így a trend vizsgálatának bázisa az utóbbi két év forgalma. Mivel az éves periódus nyilvánvalóan jelen van ezért elsõ lépésben e két év forgalmának különbségét tekintjük, pontosabban a 96-os forgalomból kivonjuk a 95-öst. A kérdés tehát az így kapott adatsorozat tartalmaz-e trendet, azaz

alakú-e? Azaz, a b=0 hipotézis igaz-e. Könnyû észrevenni, hogy az y_t differencia sorozata azaz

a b együtthatót várhatóértékként tartalmazza, tehát H₀:b=0 a hipotézist egy egyszerû egymintás t-próbával ellenõrizhetjük.

b becsült értéke: 3,8 – ami a t-próba szerint 0,94 szinten szignifikánsan nulla. Tehát a statisztikai vizsgálat nem támasztja alá a trend jelenlétét. A fenti érvelés alapján becsülhetjük az 1997-es forgalom heti átlagainak alakulását. Legyen X_t a ‘96-os forgalom és Z_t a ‘97-es elõrejelzése, amit a



képlettel számolhatunk, ahol a = 279,5.

• Honnan jött a legtöbb levél : Igen érdekes kérdés, hogy vajon honnan jött a szerverünkre a legtöbb levél. Bármennyire is tagadjuk, a számítógépes emberbõl (a mellékelt adatok tanúsága alapján) kiütközik a homo ludens, a játékos ember... A lista legelején található a Hollósi Information Exchange (HIX). Megkockáztatjuk, hogy szinte nincs is olyan magyar felhasználó, aki ne ismerné a szolgáltatásait. Az elsõsége pedig jelzés a rendszergazdáknak, hogy mekkora igény van erre. A lista elõkelõ helyein szerepelnek játékos listák (szerepjátékok, játékprogramokkal kapcsolatos listák), pl. ADND-L, GAMES-L, CHESS-L. A képhez hozzátartozik azonban, hogy szakmai levelezési listák is szerepelnek a top 10-ben, mint például a SOLARIS, PASCAL, C, INFO-VAX levelezési listák.

1995 évi napi levélforgalom TSPLOT