A Magyar Országos Levéltár új elektronikus forrásközlõ folyóirata, az ArchivNet
Ring Orsolya <ring@natarch.hu>
Magyar Országos Levéltár
Ring Orsolya <ring@natarch.hu>
Magyar Országos Levéltár
Rába Endre <raba@natarch.hu>
Magyar Országos Levéltár
Rába Endre <raba@natarch.hu>
Magyar Országos Levéltár
Az információs társadalom számos új kihívás elé állítja a levéltárakat is. Sok olyan fajsúlyos kérdés merül fel, amelyek megválaszolása komoly szakmai problémákat okoz. Ám az információs társadalom nem csupán kihívásokat, de lehetõségeket is teremt a levéltárak számára. Ilyen lehetõségnek tekinti a Magyar Országos Levéltár az ArchivNet (röviden ANet) c. elektronikus forrásközlõ folyóirat létrehozását is
Az ANet létrehozásával a MOL sajátos célt szolgál. Mint minden közgyûjtemény, a levéltárak is szeretnék igazolni, hogy a fenntartásuk az állampolgárok minél szélesebb körét szolgálja. Egy múzeum viszonylag könnyen tárhatja a közvélemény elé az általa õrzött kultúrkincseket, egy könyvtár mûködését látogatottsága határozza meg, ám egy levéltár gyûjteményének igazi értékét — bármilyen borzongatóan kellemes érzés megérinteni egy 8-900 éves oklevelet, vagy kézbe venni egy Dobó István vagy Kossuth Lajos által szignált iratot — az általa õrzött információk határozzák meg, amelyek közzététele a hagyományos eszközökkel meglehetõsen nehézkes, pedig a megfelelõ törvényes keretek között a levéltárak iratanyaga bármely magyar állampolgár számára ingyenesen kutatható. Nem véletlen, hogy közgyûjteményeink közül a levéltárak a legkevésbé ismertek. E nem túl örvendetes tény adta az ötletet, hogy az internet segítségével próbáljuk szélesebb körben ismertté tenni a MOL-ban õrzött iratokat. Az ANet e célt szolgálja.
Célközönségünk hármas: a tudományos élet, a sajtó és a széles közvélemény. Ennek megfelelõen határoztuk meg az ANet által közzéadott dokumentumok évkörét és közlési formáját is. Az Anet 1945–89 közötti iratokat tesz közzé. Ez az a korszak, amelyre a történelem iránt kevésbé behatóan érdeklõdõ emberek is nyitottabbak, hiszen legtöbbjüknek személyes emlékei is vannak, másrészt az ekkor keletkezett források olvasása nem igényel olyan speciális tudást, mint például amilyen egy középkori oklevél, vagy egy kora újkori összeírás megértéséhez szükségeltetik.
Az internet révén terjedelmi megkötöttséggel — szemben a hagyományos nyomtatványokkal — nem kell számolnunk, ám max. 8000 karakteres bevezetõ „tanulmányt” követõen max. 40 000 karakter terjedelmû eredeti dokumentumot közlünk egy-egy szerzõnktõl. A lábjegyzeteket mellõzzük, a dokumentumban szereplõ események jobb megértéséhez elengedhetetlenül szükséges tudnivalók a bevezetõben kapnának helyet és értelemszerûen mindig megadjuk a dokumentum lelõhelyét, pontos jelzetét.
A publikálásra kerülõ források körét döntõen három szempont határozza meg (a közelmúlthoz tapadó érdeklõdés általános volta mellett). Egyrészt napi aktualitással rendelkezõ eseményekhez kapcsolunk a meghatározott idõszakra vonatkozóan analóg példákat. Ilyen a Ferencváros és a politika kapcsolata, vagy a Nemzeti Színházra vonatkozó újabb és újabb megvalósulatlan tervek és viták múltja. E körbe sorolhatóak a napjainkban újraértékelést „elszenvedõ” történeti események is, ilyen Bárdossy László halálos ítéletének kérdése. A vita két síkon folyik. 1. Felelõs-e személy szerint (erkölcsileg és jogilag) Bárdossy László Magyarország hadblépéséért? 2. Ettõl függetlenül: jogos-e, törvényes-e a népbíróság halálos ítélete? Az ANet-nek nem célja és nem is feladata, hogy megfellebbezhetetlen igazságot hirdetve állást foglaljon, sõt nem is szabad, hogy ezt tegye. Célunk ellenben az, hogy a közzétett dokumentumok segítsék azokat, akik szeretnének közelebb jutni Bárdossy ítéletében az igazsághoz.
A másik elv, amely a publikációk körét meghatározza, a kerek évfordulókhoz kötõdik. Ilyen a Mindszenty prímásérsek ügyével foglalkozó forráscsoport közlése, melynek aktualitását az adja, hogy épp 30 éve, 1971-ben hagyta el az országot az egykori hercegprímás.
A harmadik elv: közlésre kerülhet minden olyan téma, amely a szó leghétköznapibb értelmében érdekes.
A levéltárakat gyakorta éri az a vád, hogy nem képesek megfelelni az információs társadalom kihívásainak. Az ANet mintegy válasz ezekre az állításokra. Tény, hogy Magyarországon levéltár hasonló kiadványt még nem indított útjára. Úgy gondoljuk, hogy a Magyar Országos Levéltárnak, nem csak lehetõség a szakmai munka ezirányú bõvítésére az ANet, hanem mint az ország elsõ számú levéltárának kötelessége is, hogy példát mutasson a többi levéltárnak. Azt ugyanis nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nem a hagyományos szakmai munka ellenében, hanem mellette tartjuk fontosnak az internet nyújtotta lehetõségek kihasználását. Nem átalakítjuk, vagy beszûkítjük a levéltári munkát, hanem tágabb horizontra helyezzük.