LIME - távoktatás-hálózati csomópont kialakítása

Márkus Béla

Nyugat-Magyarországi Egyetem

Geoinformatikai Fõiskolai Kar

Székesfehérvár

mb@cslm.hu

Kulcsszavak: távoktatás, földügyi információ menedzsment, tudásmenedzsment

BEVEZETÉS

Elõadásom egy Európai Uniós támogatással létrejött Leonardo da Vinci projektrõl illetve az azzal kapcsolatos kutatásokról, fejlesztésekrõl és eredményekrõl szól. A LIME (Land Information Management for Executives) projektet és a benne kialakított térinformatikai menedzserasszisztens képzést a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Fõiskolai Kara (GEO) koordinálja.

A LIME projekt céljai:

1. meghatározni az új információs és kommunikációs technológiában érdekeltek körében a képzési és képesítési igényeket, különös tekintettel a földügyi információt szolgáltatókra, amely igények egy új szakmát (térinformatikai menedzserasszisztens) életre hívását sürgetik;

2. kifejleszteni, kipróbálni és megvizsgálni új képzési és képesítési módszereket, beleértve a munka közben elsajátított jártasságot, melynek eredményeképpen 2002-ben megtörténik a tanfolyam OKJ akkreditálása;

3. kidolgozni olyan innovatív módszereket, amellyel elérhetõ a képzés egyenletes és szabványos minõsége, melyhez 7 lokális távoktató központot hoztunk létre (ezek száma vélhetõen bõvülni fog). E képzési központok a távoktatásban résztvevõk számára nyújtanak kiegészítõ szolgáltatásokat.

A projekt folyományaként létrejött egy tudásközpont, valamint a földügyi adminisztráció részére egy Internettel támogatott oktatási rendszer. A rugalmas, széles körben használható szakmai továbbképzést segítõ erõforrásokat a legkülönbözõbb szakterületeken hasznosíthatják. A tananyag nélkülözhetetlen a földügyi dolgozóknak az EU csatlakozási folyamatra való megfelelõ szintû felkészítésében. A LIME projekt során korszerûsítettük és fejlesztettük az oktatási infrastruktúrát, beindítottunk egy földügyi informatikai tanfolyamot, amellyel egy új szakmát hoztunk létre: térinformatikai menedzserasszisztens elnevezéssel. Elõadásomban vizsgálódásaink eredményeit és a jövõbeli terveket osztom meg a hallgatókkal.

VÁLTOZÁSOK ÉS IGÉNYEK

Az adatok digitalizálásában, feldolgozási sebességében, tárolásában és a kommunikációban történt elõrelépések következtében a hálózati forradalom korszakát éljük. A felsõoktatásra döntõ szerep hárul a lehetõségek továbbfejlesztésében, valamint az új technológiát használók felkészítésében. A térbeli információk feldolgozása, rendszerezése és terjesztése sok új munkalehetõséget teremt. A hálózatba kapcsolt világ változik, ahogyan a piacon új és új termékek és szolgáltatások jelennek meg. Bármerre tekintünk, egyre több lesz a célzott marketing, a személyre szabott termék és szolgáltatás. A jobb minõség, az alacsonyabb ár, a bõvülõ szolgáltatások és a megfelelõ hozzáférés, azaz a vevõ igénye lesz a meghatározó erõ, amely minden ágazatra kihat, beleértve a felsõoktatást is (Oblinger – Verville, 1999).

A magyar kormány is fejlesztéseket végez az információs technológia és a szolgáltatások terén, munkálkodik az e-kormányzat kiépítésén. Némely tevékenységi kör szorosan kapcsolódik a földügyi szektorhoz is:

• a digitális ügyintézés fejlesztése: a kormányzati irodák olcsóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá tétele érdekében;

• a kormányzati ügynökségekhez való digitális hozzáférés bevezetése;

• a törvénykezési, politikai és információs adatbázisok készítése;

• a nemzeti és helyi önkormányzatok valamint a város és a vidék között húzódó információs szakadék csökkentésére ösztönzés.

A térbeli adatok infrastruktúrájának hatékony kezeléséhez, frissítéséhez és karbantartásához jól képzett emberekre van szükség. A tanulás és a munka egyre inkább összefonódik. A tudásalapú szervezet elvei, beleértve az élethosszig tartó tanulást, ma már a vállalati stratégiák kulcselemeivé válnak. Ez megszilárdítja a szervezeti identitást, a rendszerezett tevékenységeket és kötelezettségeket, a koordinációt és a jó tapasztalatok (best practice) terjesztését.

VÁLASZOK

Az oktatási intézményeknek is sürgõsen át kell szervezniük a szakmai képzések szolgálatában álló erõforrásaikat. Meglévõ oktatási és képzési programjaink kibõvítésekor fõként a következõ célokat kell szem elõtt tartanunk:

• az oktatás minden dimenziójának továbbfejlesztése;

• a képzések minõségének javítása és a tapasztalatok és információk cseréjével az oktatási innováció elõmozdítása;

• új képzési területek létrehozása, elismertetése;

• a virtuális mobilitás elõsegítése az új kommunikációs technológiák segítségével;

• az igényeket figyelembe véve közös adatbázisok, tudásbázisok és oktatási erõforrások kifejlesztése;

• összehasonlító oktatás-módszertani kutatások szervezése;

• a távoktatási rendszerek interoperatibilitásának fejlesztése és a szabványosítás szintjének növelése.

Az informatikai forradalom jegyében, élethosszig tartó tanulás meghatározó jelentõségû. Az Információs Társadalom eszközeit széles körben el kell sajátítani. Ebben a LIME-nek kettõs célja van: (1) elõször is az oktatási információs és kommunikációs technológia (IKT) fejlesztése az oktatási anyagokhoz való hozzáférés érdekében; (2) másodszor pedig az ipari változások és az Információs Társadalom által életre hívott új képzési és képesítési igényeknek kell megfelelni, a következõ módon:

1. az Információs Társadalmon belül a térinformatikai menedzsment fejlesztésének támogatása; itt tanfolyamainkat úgy alakítottuk, hogy fõképpen gyakorlati elemeket oktassunk a háttérben megalapozott elmélettel. Minden kifejlesztett oktatási modul tartalmaz elméleti és gyakorlati részeket, így a résztvevõk alkalmazhatják az információ technológiát és a térinformatikai programcsomagokat is;

2. innovatív képzési termékek és módszerek fejlesztése, hogy segítsük a térinformatikát használó különféle területek kevésbé képzett képviselõit. Itt a képzés jelentõs részét a gyakorlati elemek teszik ki, hogy minél jobban szemléltethetõ legyen az információelõállítási, döntéselõkészítési folyamat. A gyakorlati példákon és feladatokon keresztül a résztvevõk célirányos képzésben részesülnek.

A LIME projekt elsõ fázisában egy oktatási programot dolgoztunk ki a magyar földügyi menedzsment szakmai továbbképzéséhez, amelyet egy korábbi EU TEMPUS PHARE (OLLO – Open Learning for Land Offices) projektre alapoztunk. Az OLLO projektben létrehoztunk egy földügyi tudásbázist, mely rugalmasan hasznosítható, ki-ki saját elvárásainak megfelelõen alkalmazhatja a továbbképzésekhez. Különleges figyelmet szenteltünk az általános európai szempontoknak. Az oktatási program a meglévõ Földügyi Információs Infrastruktúrát hasznosítja.

A LIME projekt során elkészült egy még rugalmasabb, szélesebb körû, bármely földügyi információkkal foglakozó köztisztviselõ számára elérhetõ köztisztviselõi továbbképzési anyag. Véleményünk szerint ez nélkülözhetetlen a köztisztviselõknek az EU való csatlakozásra való megfelelõ szintû felkészítésében. A projekt során korszerûsítettük és fejlesztettük az oktatási infrastruktúrát, beindítottunk egy földügyi informatikai tanfolyamot, amellyel egy új (EU konform) szakmát hoztunk létre: a térinformatikai menedzserasszisztens néven.

Minõségellenõrzési célból három próbatanfolyamot (pilot kurzust) tartottunk. Az elsõben azokat a jövõbeni oktatókat céloztuk meg, akik majd terjesztik a projekt eredményeit, és megfelelõ számú felhasználót szereznek. A második pilot kurzus a képzés távoktatási jellegét vizsgálta. A résztvevõket oktatók és menedzserek alkották, ezzel kibõvítettük az oktatói hálózatot és sikeresen kialakítottuk a kurzus végleges tananyagát. A harmadik pilotban értékeltük az Internetre alapozott tananyag-átadás tapasztalatait, eredményeit.

Az 1. táblázat a tanfolyam programját mutatja, láthatjuk benne, hogy modulonként milyen arányban szerepelnek gyakorlati és elméleti részek. Minden modulhoz tartozik egy részletes távoktató módszertanra alapozott tananyag (kb. 80-100 oldal modulonként). Ezeket kiegészítik az egyes képzési központokból és a tudásközpontból (GEO) származó információk. A résztvevõk tanulócsoportokat alkothatnak. A tananyagokat CD-n és az Interneten keresztül lehet elérni. Ezek a legfrissebb szakmai tudásbázist biztosítják, amely tökéletesen megfelel a szakmai- és a vizsgakövetelményben leírtaknak.

I. táblázat: LIME tanterv

DECENTRALIZÁLT OKTATÁSI KÖRNYEZET

Az elosztott oktatási környezet a távoktatás egyik diák-központú megközelítése, amely számos technológiát alkalmaz a tanulók és oktatók tevékenységének és kapcsolattartásának támogatására. Modellünk alapjait megfelelõ technológiák ötvözésével fektettük le, a regionális oktatási központokban szervezett workshopokkal és Internet-alapú távoktatással. Ez a megközelítés kellõ rugalmasságot biztosít az oktatóknak, hogy a hallgatói csoportok különbözõ elvárásainak eleget tegyenek, miközben szabványosított minõségre és megfelelõ hatékonyságra törekszenek. Jelenleg hét LIME regionális képzési központ mûködik, ahol a földügyi / informatikai szakközépiskolák biztosítják az oktatási erõforrásokat.

A LIME projekt keretein belül a folyamatos szakmai továbbképzés átfogó rendszerét alakítottuk ki, kurzusmenedzsmentre és távoktatási technológiára alapozva. A tudásbázis mûködése egy oktatási adatbázisra és egy metaadat rendszerre támaszkodik, amely biztosítja a szakmai fejlõdéshez elengedhetetlen rugalmasságot.

A létrejött rendszer három rétegbõl tevõdik össze:

• a nyílt réteg általános információkkal szolgál a tanfolyamról, tartalmaz bemutató modult, információkat a távoktatásról, válaszokat a gyakran ismétlõdõ kérdésekre, és információkat ad a regisztrációval kapcsolatos tudnivalókról mind oktatóknak, mind képzésre jelentkezõ szakembereknek;

• a védett réteg a képzésben résztvevõ tanulók számára készült, tartalmazza a tananyagot, esettanulmányokat és gyakorlati példákat, ingyenes szoftvereket, adatbázisokat, tulajdonképpen mindent, ami a tanfolyam elvégzéséhez és a vizsgákra való felkészüléshez szükséges. Van egy erre a tanfolyamra fenntartott hirdetõtábla, lehetõség van tanulócsoportok megszervezésére, interaktív álláskeresõ oldalt biztosítunk, Internetes hivatkozásokat adunk a tárgykörhöz tartozó témákban, a tanulást térinformatikai szakszavak szótára és tanulási segédletek segítik, mindezt úgy, hogy a résztvevõk külön erre a célra kapnak egy azonosítót és egy jelszót a hálózatba való belépéshez;

• az adminisztratív réteghez csak a GEO és a regionális képzési központok alkalmazottai férhetnek hozzá. Ezen a szinten történik az adminisztráció, a tanulók elõmenetelének, díjkötelezettségeiknek nyilvántartása stb.

A fentiekben a technológiai rész hangsúlyoztuk, de mindemellett az elosztott oktatási környezet fontos eleme egy szociális (közösségi) rendszer is, amely a tudás és a jártasság folyamatos fejlesztését hordozza, akár alrendszerekben is, térben és idõben elosztva, ahol az információs és kommunikációs technológia biztosítja az együttmûködést. Az a lehetõség, hogy a tanulók kapcsolatba léphetnek országszerte a szakértõkkel, épp úgy, mint csoporttársaikkal, újfajta lehetõségeket teremt a tanulmányi és szakmai elõmenetelhez. Ezek a lehetõségek a legtöbb résztvevõt ösztönzik és segítik.

A hálózatok erõteljes terjedése és az új trend, miszerint emberek és termékek helyett inkább biteket mozgatunk, a hagyományos oktatási szervezetek szerepét hamarosan csökkenteni fogják. A GEO és projektpartnerei már számottevõ gyakorlattal bírnak a javasolt program oktatási technológiáinak kivitelezéséhez. A projektben meghatározó UNIGIS virtuális egyetemi hálózat mára egy világszinten jelentõs térinformatikai, web-fejlesztési és oktatástechnológiai szolgáltatóvá vált.

TUDÁSMENEDZSMENT

Az oktatástechnológia rohamosan változik. Korábban alapvetõen a tartalom-menedzsmentre koncentráltunk: tananyagok tartalmi feltöltése, elektronikus publikáció, Internet-alapú kommunikáció és hallgatói támogatás, természetesen figyelembe véve a távoktatás speciális pedagógiai igényeit. Azonban mára ráébredtünk, hogy el kell mozdulnunk a tudás-menedzselés felé; ez utóbbi az üzleti elemekben különbözik, beleértve a stratégiát, a folyamatokat és a szervezést.

A TudásMenedzsment Rendszer (TMR) használatával a szervezetek növelhetik a bevételeket, csökkenthetik a megtérülési idõt, ezzel pénzt takaríthatnak meg, jobban alkalmazkodhatnak, és jobban megérthetik a partnereiket, a folyamatokat, a vevõiket, és a versenytársaikat.

Ahhoz, hogy hasznosíthassák a vevõkkel és a partnerekkel történt interakciót, a vállalatoknak meg kell adniuk a lehetõséget munkavállalóiknak, hogy eltárolhassák mit is tanultak. A hatékony tudásmenedzsment nem csak ténybeli tudást jelent, hanem meg kell teremteni az eszközöket ahhoz, hogy mindenki kivehesse részét a tudás felhalmozásából. Ezután a többi dolgozónak hozzá kell férnie az eltárolt tudáshoz, és hogy összefüggéseiben is vizsgálhassák azt. A TMR ezzel segít a szervezeteknek, hogy nagyobb rálátásuk legyen tapasztalataikra, és hogy jobban megérthessék saját magukat. Ha a munkavállalók TMR-t használnak, a jó példák, megoldások, tapasztalatok rövid úton az egész szervezet tudomására jutnak, és így mindenki a legjobb dolgozóhoz hasonló eredményeket érhet el. (ArsDigita, 2001).

Az oktatási intézményekben több ok miatt is csökkenhet a tudás értéke (amelynek pedig az idõvel és a tapasztalattal gyarapodni kellene): a tapasztalt tanárok nyugdíjba mennek, vagy munkát változtatnak. A globális tudásbázishoz való hozzáféréssel a LIME konzorciumi tagok jobban és hatékonyabban dolgozhatnak. A LIME TMR a fent említett rendeltetést szeretné betölteni.

A LIME fejlesztése folytatódik egy MINERVA (NODE – Networked Open Distance Education) projekt keretében. Az új rendszer kapuként (gateway) mûködik majd a felhasználói és oktatási szolgáltatásokhoz. A kapu a szükséges információkat egy egységesített honlapon bocsátja a tanulók rendelkezésére. A teljes tanfolyam anyaga az oktató (tutor) irányítása alatt áll, aki további adminisztrációs eszközökkel is rendelkezik. Az internetes felület úgy terveztük meg, hogy az mozdítsa elõ az együttmûködést. Néhány a lehetséges funkciók közül:

• jelszó és hozzáférés védelem;

• személyre szabott kapcsolódó információk;

• tartalom megjelenítés és terjesztés (jegyzetek, feladatok, példák, tesztek stb.)

• kurzus menedzsment és adminisztráció (hallgatói nyilvántartás, naptár, tanterv, nyomon követés, hirdetmények stb.)

• kommunikáció (on-line együttmûködés, vitafórumok, megosztott állománykezelés, csoport e-mail stb.)

• feltöltés (kérdõívek, tesztek), állomány beadás (házi feladat vagy projekt).

A metaadatoknak döntõ szerep jut egy ilyen rendszer kivitelezésekor. A hálózatos környezet építõkockái az oktatási modulok, és a metaadat lesz az, amely kölcsönösen összeköti õket. A metaadatban ki kell fejteni az oktatás egységek jelentõségét, és azt, hogyan lehet ezeket egymás után felfûzni, milyen javításokat, kiegészítéseket végeztek rajta, és a hálózatos környezetben milyen szolgáltatásokat, hogyan lehet elérni a szerverrõl.

Szabványos megközelítéssel a rendszer elemei könnyebben módosíthatók a jövõben. Az IMS (IMS Global Consortium, az egykori Instructional Management Systems), IEEE és a Dublin Core olyan elõírásokat alkalmaz, melynek eredményeképpen szabványos metaadat-formátumok jönnek létre, mellyel különféle gyártók, különféle rendszerei dolgozhatnak együtt (interoperatibilitás). Ahhoz, hogy akadálytalanul folyjék tovább a kutatás, az oktatási metaadatok elõírásainak tekintetében világméretû megegyezésre van szükség a térinformatikai oktatásban is (Márkus, 2000).

1. ábra. A LIME rendszer funkciói

Ezeken felül a LIME folyományaként európai szakmai hálózati együttmûködések jöttek létre a már korábban meglévõ UNIGIS és GISIG hálózatokra alapozva. A partnerintézmények mindegyike aktívan közremûködik a szakmai fejlesztésben, és a GEO több EU intézménnyel áll szoros, régóta tartó kapcsolatban. A hálózatot azért létesítettük, hogy megteremtsük a szükséges párbeszédet az európai szakmai gyakorlatok biztosításához, a tapasztalatok folyamatos terjesztéséhez.

KÖVETKEZTETÉSEK

Az információs és kommunikációs technológia, mint a hálózatos forradalom hajtóereje, óriási hatással lesz mindennapi életünkre, munkánkra és az oktatásra is. Az információ technológia mindenhol nélkülözhetetlenné válik. Az IT forradalom nagy ígéreteket tartogat, és nagy kihívást jelent. Nehéz lesz irányítani, de lehetetlen lesz ellenállni.

A hagyományos oktatási intézményeket át kell alakítanunk ahhoz, hogy tanulóinkat a jövõre készíthessük fel, ne pedig a múltunkra. Az alapvetõ szakmai jártasságon túl minden tanulónak el kell sajátítania a kommunikáció, az együttmûködés és a kreatív problémamegoldás készségeit. Ezek az élethosszig tartó tanulás legfontosabb elemei.

A LIME stratégiai célja az EU csatlakozás támogatása, a projekt a határokon túlnyúló együttmûködést segíti elõ. A LIME potenciális felhasználói nem kizárólag földhivatali dolgozók lehetnek, hanem földmérõk, önkormányzati, vidékfejlesztési, banki szakemberek stb.. A munkaerõpiac egyre dinamikusabbá, komplexebbé, szétágazóbbá válik. Az összetettség növekedésével az állások keresletének és kínálatának optimalizálása újabb nehézségeket támaszt. A LIME segít megoldani az ilyen típusú problémákat, piacorientált oktatási és képzési szolgáltatásokat fejleszt ki.

A LIME projekttel nagyban hozzájárultunk a magyar földügyi adminisztráció továbbképzési rendszerének jobbításához, és egyúttal a távoktatási fejlesztések nemzetközi porondjára is felléptünk, ahelyett, hogy csupán a mások által kitalált rendszereket és szabályokat alkalmaznánk.

A LIME céljai között szerepelt az európai és magyar intézmények közötti együttmûködés elõsegítése, és az oktatási erõforrások megosztása. A kooperációval támogatjuk a szakosodást, javítjuk a minõséget, növeljük a választékot, és a földügyi dolgozók könnyebben felelnek meg a velük szemben támasztott szakmai elvárásoknak.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A LIME projektet az UNIGIS nemzetközi távoktatási hálózat (Jim Petch, Josef Strobl) és a GISIG (Giorgio Saio) tagjai kezdeményezték. A projekt tervét Graham Brown (University of East London) és Jim Petch segített kialakítani. A szerzõ háláját fejezi ki tanácsaikért és a projektmenedzsmentben nyújtott segítségért. A LIME projektet az Európai Unió Leonardo da Vinci programja támogatta pénzügyileg. A partnerintézmények köszönik e támogatást.

HIVATKOZÁSOK

1. ArsDigita, 2001: Knowledge Management, http://www.arsdigita.com

2. Brown, G. Markus, B. and Petch, J., 2000: LIME project documents, London - Manchester - Salzburg - Szekesfehervar - Vienna.

3. Márkus, B. 2000: Educational metadata, Proceedings of FIG Working Week, Prague.

4. Márkus, B. 2001: Networked education in Land Administration, Proceedings of FIG Working Week, Seoul.

5. Oblinger, D. G. - Verville, A-L., 1999: Information Technology as a Change Agent, Educom Review, Volume 34, Number 1.

CÍM

Dr. Márkus Béla, fõigazgató, egyetemi tanár

Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Fõiskolai Kar

8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3.

Tel. +36 22 312 988 Fax +36 22 327 697

Email: mb@cslm.hu Web: www.cslm.hu