A Szent István Egyetem Könyvtárának közös katalógus fejlesztési projektje

Zalainé Kovács Éva¹-Lengyel Monika²

¹Szent István Egyetem Könyvtára, e-mail:ekovacs@omega.kee.hu

²MTA SZTAKI, e-mail:moni@luna.ikk.sztaki.hu

Bevezető

A Szent István Egyetem Könyvtárának Szervezeti és Működési szabályzata értelmében a Szent István Egyetem az oktatás, kutatás információs infrastruktúrájaként Egyetemi Könyvtárt (továbbiakban Könyvtár) tart fenn. A Könyvtár egységes egyetemi szakkönyvtári rendszerként működik.

A szakkönyvtári rendszer tagjai tudományos szakkönyvtárként gyűjtik, feltárják, rendelkezésre bocsátják és közvetítik a hazai és nemzetközi szakirodalom hagyományos és elektronikus hordozón megjelenő dokumentumait, részt vesznek az országos könyvtári és információpolitika alakításában, együttműködnek más könyvtárakkal a hazai könyvtári és információ-ellátás rendszerszerű működtetésében.

A szakkönyvtári rendszer tagjai:

• Állatorvos Tudományi Könyvtár

• Gödöllői Tudományos Könyvtár

• Gazdálkodási és Mezőgazdasági Könyvtár

• Jászberényi Főiskolai Kar Könyvtára

• Kertészet-, Élelmiszer-tudományi és Tájépítészeti Könyvtár és Levéltár

• Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar Könyvtára

A szakkönyvtári rendszer intézményei struktúrájukban és elhelyezkedésükben az Egyetem karainak, illetve területi irodáinak szervezetét követik, ennek megfelelően hat különböző campus-on helyezkednek el. Alapvető feladatuknak tekintik az oktatás és tudományos kutatás szolgálatát, a hagyományok megőrzését és a korszerű lehetőségek integrálását.

A muzeális gyűjteményrészek gondozásával és ezeknek a kutatók számára való rendelkezésre bocsátásával részt vesznek a magyar kulturális örökség őrzésében, ápolásában és gondozásában.

A Könyvtár legfontosabb feladatának szolgáltatásai fejlesztését és azok tagkönyvtárai közötti összehangolását tartja. Ennek megfelelően arra törekszik, hogy az esélyegyenlőség alapján valamennyi oktató, kutató és hallgató számára megteremtse az azonos informálódási lehetőséget. Ez a legkézenfekvőbben egy közös katalógus létrehozásával valósítható meg, melynek segítségével a Könyvtár állománya valamennyi tagkönyvtárból elérhető, lekérdezhető lesz. A közös katalógus egyben magában hordozza a feldolgozás meggyorsításának lehetőségét is, adatcserével támogatva az állomány visszamenőleges feltárását. A közös katalógus létrehozásához jó alapot nyújtott, hogy a hat tagkönyvtárból már öt rendelkezett ugyanazon integrált könyvtári rendszerrel (TINLIB), illetve azok egyes moduljaival (1.tábla).

A mai kor joggal várja el a tudományos szakkönyvtáraktól az információ ellátásban való részvételt. Ezért vált szükségessé egy olyan közös katalógus megvalósítása, mely nemcsak a dokumentumok bibliográfiai adatairól, hanem egyben annak kölcsönzési állapotáról is felvilágosítást tud adni. A megvalósítás minimális feltétele, hogy minden egyes tagkönyvtár rendelkezzen legalább katalogizáló és kölcsönzési modullal.

A tervezett fejlesztés lépései

A szakterület informatikai infrastruktúrájának fejlesztését, a jelenlegi viszonyokat és anyagi lehetőségeinket figyelembe véve két lépcsőben terveztük meg:

1. A meglévő rendszerek egységesítése, valamint virtuálisan közös katalógus kialakítása.

2. Áttérés egy minden tekintetben korszerű és céljainkat hosszú távon is megbízhatóan szolgáló szoftverre, a Qtékára.

Virtuálisan közös katalógus – A MONGUZ és a TINWEB

A TINLIB-re alapozott virtuálisan közös katalógus kiépítésének szükségességét a feltételezett megvalósíthatóság rövid határideje és a ráfordítás viszonylagosan csekély mértéke indokolta. Azokban a könyvtárakban, ahol a TINLIB könyvtári rendszer katalógus és kölcsönzési moduljai nem álltak rendelkezésre, ezeket pályázati támogatásból vásároltuk meg, míg a szükséges hardver elemek anyagi fedezetét az Egyetem informatikai fejlesztése biztosította.

Ennek eredményeképpen értük el, hogy az egyetem hat tagkönyvtárában – jóllehet vegyes platformok felett - ma teljesen egységes TINLIB V300 alapú könyvtári rendszer működhet. Mindezt egy virtuálisan közös katalógus megteremtéséhez “majdnem” tökéletes alapnak tekinthetjük. Már csak egyvalami hiányzott: az egymástól távol elhelyezkedő adatbázisok lekérdezésére szolgáló szoftver. A néhány tagkönyvtár által birtokolt alacsony verziójú TINWEB OPAC erre még nem volt alkalmas.

A meglévő alapokra építkező virtuálisan közös katalógus létrehozásának lehetőségét a TINLIB-hez illeszkedő TINWEB, teljesen új koncepcióra épülő 4.0 verziójának megjelenése teremtette meg. Az igények felmérését követően, az MTA SZTAKI és az Interbase Bt kooperációjában több hónapos fejlesztőmunka eredményeképpen készült el a program, mely az eddigi funkcionalitások megőrzése mellett több, régóta várt szolgáltatást foglalt magába:

• Virtuális katalógusba képes összefogni a magyarországi TINLIB katalógusokat, vagyis elméletileg hozzáférést kínál az összes, Magyarországon működő, WEB-en elérhető katalógushoz.

• Az általa használt Z 39.50 szabvány szerinti kommunikációs nyelv segítségével képes más magyarországi katalógusok lekérdezésére is.

• Segítségével az önálló indexállománnyal nem rendelkező mezők is kereshetők (pl.: nyelv, kiadás éve, forrás stb.) éve.

Mindezek hátterét a Monguz 1.0 szerver program szolgáltatja. A program Jávában íródott, kommunikációs nyelve a Z 39.50 szabvány szerinti BIB1 nyelv. Felépítését tekintve 3 komponensből áll, egy teljes Jáva környezetből, magából a Monguz programokból, és egy célirányosan kifejlesztett szerver programból (“tomcat”), mely Jáva fordító funkciója mellett, egy beépített Web szerver feladatait is ellátja. Ez utóbbi biztosítja, hogy külön Web szerver telepítésére nincsen szükség, viszont egy már meglévő Web szerverrel tökéletesen együttműködik. A Monguz az egyes TINLIB adatbázisokhoz az alatta futó TinWeb 4.0 plugin-on keresztül csatlakozik. A plugin kicserélésével ugyanezzel az eszközzel értelemszerűen más adatbázisok is (Qtéka) lekérdezhetők. (1. ábra) (az ábra jobb szélén látható Qtéka és Egyéb megjelölésű adatbázisok a Monguzban rejlő lehetőségek illusztrálását célozzák, a Szent István Egyetem könyvtárának virtuális katalógusa jelenleg csak TINLIB adatbázisokra épül).

Az ilyen módon kialakított virtuálisan közös katalógus egyidejűleg három cél megvalósulását támogatja:

1. A szakterület hallgatóinak, oktatóinak és kutatóinak egyenlő mértékben történő informálódását

2. A tagkönyvtárak állományainak rekordcsere segítségével történő visszamenőleges feltárását, s ezáltal a tényleges információt tartalmazó dokumentumok gyorsabb elérését

3. Speciális külön gyűjtemények megjelenítését és feldolgozását

1. ábra A virtuálisan közös katalógus modellje

Keresés a Katalógusban

A TinWeb által nyújtott szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a felhasználók egyetlen közös katalógusban láthassák az egyetem tagkönyvtárainak adatbázisait. A felhasználók akár minden egyes keresés előtt megadhatják a cél adatbázisokat, azaz meghatározhatják, milyen katalógusokban keressen a program (2. ábra). Mivel a program az első helyen álló katalógust tekinti alapértelmezettnek, így az egyes tagintézményekben célszerű a helyi katalógust elsőként konfigurálni. (Az Ybl főiskola könyvtára jelenleg még adatok hiányában nem kereshető)

2. ábra Az adatbázisok kiválasztása

A felhasználó ezt követően a legördülő lista elemei (szerző, cím, tárgyszó, kulcsszó, kiadványtípus, kiadás ideje, nyelv, forrás) közül választhatja ki keresési szempontjait, melyeket a szokásos logikai műveletekkel kapcsolhat össze. Az eredményhalmazban a helyi katalógusok megjelölésével jelennek meg a rekordok (3. ábra).

3. ábra Az eredményhalmaz megjelenítése

Egyetemen belüli rekordcsere

A virtuálisan közös katalógus létrehozása nem csak a felhasználók érdekeit szolgálta. A rekordcsere, pontosabban a rekord letöltés lehetősége, a szakterületen belüli átfedések révén nemcsak meggyorsítja a tagkönyvtárak feldolgozási munkáját, de hosszú távon egységesebbé, s egyenletesebbé teheti az állományok feltárását. A letöltésre szolgáló nyomógomb a rekordadatok képernyőkön található, vagyis egy találati halmaz elemei rekordonként tölthetők le. Ennek nagyon egyszerű, pragmatikus oka van: a rekord csak azután kerülhet letöltésre, miután azt a könyvtáros annak részletes adatai alapján beazonosította, s az átvétel szükségességéről meggyőződött. A program jelenleg az alábbi két rekordformátumot kínálja fel:

• USMARC

• TINLIB standard

Figyelembe véve a Webes alkalmazás alatti könyvtári rendszerek egyneműségét, esetünkben az utóbbi bizonyul célszerűbbnek. Az alternatívaként felkínált USMARC formátum elsősorban a vegyes rendszerek katalógusaiból történő rekordletöltést szolgálja. Az MTA SZTAKI és Interbase Bt tervei közt szerepel a HUNMARC formátumú rekordletöltés opciójának kidolgozása, mely még a jelenleginél is nagyobb távlatokat nyitna a kooperatív feldolgozás területén.

Külön gyűjtemények megjelenítése

A tagkönyvtárak és az egyetemek sokszor figyelemreméltó értékű muzeális gyűjteményrészekkel rendelkeznek, melyek feldolgozás és publicitás hiányában nem egyszer egy-egy polc vagy fiók mélyén porosodnak. A Kertészet-, Élelmiszer-tudományi és Tájépítészeti Könyvtár és Levéltár – már nevében is utal ilyen irányú funkciójára – évekkel ezelőtt nekilátott levéltári anyának feltárásához. Ehhez a TINLIB-et használta fel, mely egyes kereshető, de önálló indexállománnyal nem rendelkező mezői révén, alkalmas speciális gyűjtemény részek elkülönített megjelenítésére (jóllehet a valóságban ezeket nem tekinti külön állománynak)^*.

Az így feldolgozott levéltári anyag képeket is tartalmaz, melyek az alacsonyabb verziószámú TinWeb program segítségével is megjeleníthetőek voltak. Problémát okozott azonban, hogy a feldolgozott levéltári anyag együttesen, külön gyűjteményként nem volt kereshető, csak konkrét rekordonként. A levéltári anyag egy kereséssel történő megjelenítésének lehetősége a TinWeb 4.0 újdonsága. A feldolgozott levéltári anyag egy találati halmazon belüli böngészésének lehetősége a kevésbé céltudatos felhasználóknak is lehetőséget ad ezek megismerésére.

A jövő: a Qtéka

Mint arra már az előadás kezdetén is utaltunk – a fejlesztés végső céljaként egy korszerűbb, igényeinket hosszú távon is kielégítő rendszerre való áttérést jelöltük meg. Kézenfekvőnek látszik a kor igényeit messzemenően kielégítő, jövőbe tekintő, biztos fejlesztési háttérrel, no és már vizsgázott magyarországi támogatottsággal rendelkező Qtéka kiválasztása. A második lépésben – a pályázati és fejlesztési lehetőségek figyelembe vételével - fokozatosan kerülhet sor a TINLIB-ről a Qtéka-ra való áttérésre.

Az áttérés a Monguz szerver által biztosított Z 39.50 szabvány szerinti kommunikációnak köszönhetően valóban lehet fokozatos is. Így a tagkönyvtárainkban nem szükséges a rendszerek egyszerre történő cseréje, mivel a Monguz csatlakozó Qtéka plugin biztosítja a TINLIB és Qtéka katalógusok közös lekérdezését is (ld. még a csereformátumról mondottakat is.).

Az áttérést mindazonáltal több tényező is indokolja.

• A TINLIB fejlesztésének kezdete óta bővültek a könyvtárak integrált rendszerekkel szemben támasztott elvárásai, mind a feldolgozott állomány méretei, mind pedig annak minősége illetve milyensége tekintetében. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a MARC alapú rendszerek finomabb és részletesebb feltárást tesznek lehetővé. Ki tagadná az elektronikus dokumentumok állományba vételére irányuló törekvések szükségszerűséget, melynek lehetőségével a legtöbb könyvtár rendelkezni kíván.

• A váltással a jelenlegi kissé fapados módszerhez képest szakszerűbbé válhat a külön gyűjtemények, levéltári anyagok kezelése.

Az áttérés azonban semmiképpen nem jelenti jelenlegi erőfeszítéseink hiábavalóságát, a TINLIB-es állományok Qtékába történő áttöltése bizonyítottan semmilyen szintű adatvesztéssel nem jár.