Ungváry Rudolf

Az OSZK-tezaurusz és a közmûvelõdési könyvtárak Köztaurusza. Történet és fenntartás (vázlat)

Az OSZK és a közmûvelõdési könyvtárak átfogó tezauruszának gondolata már a nyolcvanas években fölvetõdött. Elkészülte 2000 végén több körülmény egybeesésének köszönhetõ:

– az elmúlt évtizedekben több mint 50 magyarországi tezaurusz készült már el és ezek egy része gépi adathordozón is hozzáférhetõ;

– rendelkezésre állt egy felhasználóbarát tezaurusz szerkesztõ program;

– néhány közmûvelõdési könyvtár segítséget nyújtott az összegyûjtött lexikai állomány szerkesztésében és a tezaurusz használatát támogató kézikönyvek véglegesítésében.

ETO és tezaurusz

Az analítikus – posztkoordinált indexelésre használt — információkeresõ nyelvek nem teszik szükségtelenné a generalizáló — prekoordinált osztályozásra használt — osztályozási rendszereket. Az OSZK-tezarurusz/Köztaurusz nem helyettesítiheti az ETO-t.

A tezaurusz bevezetésével tehát nemcsak felesleges, de hátrányos volna megszüntetni az ETO használatát. Amit az egyik eszközzel el lehet érni, azt a másikkal nem és fordítva.

ETO ÉS TEZAURUSZ

Generalizáló, szintetikus, csoportosító feltárás

Eredménye:

osztályokba sorolás osztályozási rendszer szerint

Individualizáló, analitikus, indexelõ feltárás

Eredménye:

tartalmi leírás természetes nyelv szerint

Együtt eredményezik az optimális kereshetõséget

A tezaurusz és a tárgyszórendszer között valójában semmiféle lényeges különbség nincsen. (Tárgyszórendszeren itt természetesen nem a hagyományos Cutter-féle összetett tárgyszavas rendszereket értjük a maguk fõ-, al- és melléktárgyszavas szerkezetükkel, mert ezek valójában az ETO-hoz hasonló hierarchikus, prekoordinált használatot feltételezõ osztályozási rendszerek.)

A mai értelemben vett egyszerû tárgyszavas információkeresõ nyelvek legfeljabb abban különböznek a tezauruszoktól, hogy egyszserûbb a relációszerezetük, mivel elsõsorban csak „lásd” utalásokat alkalmaznak, kiegészítve viszonylag kevés „lásd még” kapcsolattal.

TÁRGYSZÓRENDSZER ÉS TEZAURUSZ

Csak a részletesebben megjelenített összefüggések dolgában különböznek.

Tárgyszórendszerben: „lásd”, „lásd még”

Tezauruszban: L (=lásd) / H (=helyett);

F (=általánosabb) / A (=speciálisabb)

T (=átfogóbb, egész) / P (=része, eleme)

R (=okozata, célja) / E (=oka, kiindulása)

X (=egyéb összefüggés)

M: Magyarázata, értelmezése

H: Használatára vonatkozó megjegyzés

A szótárak strukturáltságának különbözõ fokozatai vannak. Az egyszerû kulcsszójegyzék nem tartalmaz kapcsolatokat.

Kedélyállapot

KEDVEZMÉNY

Keeling-szigetek

KEGYELEM

KEGYHELY

KEGYKÉP

KEGYTÁRGY

Kéjelgés

KELET-ÁZSIA

KELET-EURÓPA

KELET-KUTATÁS

KELET-MAGYARORSZÁG

KELET-NYUGATI KERESKEDELEM

KELET-TIMOR

KELLÉKTERV

KELTA IRODALOM

KELTA NYELV

KELTÁK

KELTIKA

KÉMELHÁRÍTÁS

KÉMIA

Kémiai megnevezés

Kémkedés

KEMPING

Kempingezés

KENYA

KENYÉRCÍMKE

KÉNYSZERMUNKA

KÉNYSZERNEURÓZIS

Kép

KÉPERNYÕ

KÉPES LEVELEZÕLAP

KÉPES MAGAZIN

KÉPES SZÓTÁR

KÉPESKÖNYV

Képeslap

KÉPESSÉG

KÉPESSÉGVIZSGÁLAT

KÉPFELDOLGOZÁS

KÉPI DOKUMENTUM

Képi látás

KÉPLEMEZ

KÉPLETGYÛJTEMÉNY

KÉPREGÉNY

KÉPSZALAG

KÉPSZERÛ ÁBRÁZOLÁSÚ TÉRKÉP

KÉPTÁR

KÉPVERS

Képviselet

Képviselõház

Képzelet

KÉPZELETVILÁG

Képzelõerõ

Képzés

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ

Az egyszerû tárgyszójegyzék legfeljebb néhány „lásd” kapcsolattal rendelkezik.

Kedélyállapot

L Lelkiállapot

KEDVEZMÉNY

Keeling-szigetek

L Kókusz-szigetek

KEGYELEM

KEGYHELY

KEGYKÉP

KEGYTÁRGY

Kéjelgés

LV Nemi aktus

Tiltott kéjelgés

KELET-ÁZSIA

KELET-EURÓPA

KELET-KUTATÁS

KELET-MAGYARORSZÁG

KELET-NYUGATI KERESKEDELEM

KELET-TIMOR

KELLÉKTERV

KELTA IRODALOM

KELTA NYELV

KELTÁK

KELTIKA

KÉMELHÁRÍTÁS

KÉMIA

Kémiai megnevezés

L Nevezéktan

Kémkedés

L Hírszerzés

KEMPING

Kempingezés

LV Kemping

Táborozás

Turista idegenforgalom

KENYA

KENYÉRCÍMKE

KÉNYSZERMUNKA

KÉNYSZERNEURÓZIS

Kép

KÉPERNYÕ

KÉPES LEVELEZÕLAP

KÉPES MAGAZIN

KÉPES SZÓTÁR

A szabványos tezaurusz gazdagon kimunkált kapcsolatrendszert tartalmaz.

Kedélyállapot

L Lelkiállapot

KEDVEZMÉNY

X Jegy

Keeling-szigetek

L Kókusz-szigetek

KEGYELEM

M: Büntetés elengedése vagy enyhítése

H: A bûnbocsátó isteni szeretet esetén a "gyónás" használandó

E Bírósági ítélet

Büntetés

X Amnesztia

Jogi rehabilitáció

= Gyónás

Szeretet

KEGYHELY

M: Csodásnak vélt esemény színhelyeként nagy tiszteletben tartott hely(ség)

H Búcsújáróhely

F Kultikus hely

X Búcsú

KEGYKÉP

F Ereklye

Kegytárgy

Szentkép

E Ikon

KEGYTÁRGY

A Kegykép

Rózsafüzér

X Egyházi épület

Egyházi hivatal

Ereklye

Templom

Kéjelgés

LV Nemi aktus

Tiltott kéjelgés

KELET-ÁZSIA

T Ázsia

P Délkelet-ázsia

KELET-EURÓPA

T Európa

P Délkelet-európa

X Nyugat-európa

KELET-KUTATÁS

H Orientalisztika

F Területkutatás

X Armenisztika

Japanisztika

Sinológia

Távol-kelet

KELET-MAGYARORSZÁG

T Magyarország

P Északkelet-magyarország

Az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz készítésekor számos meglévõ magyarországi tezaurusz szókincsét használtuk fel, és teljes egészében támaszkodtunk a Nemzeti Könyvtár már elkészült tezauruszaira.

AZ OSZK TEZAURUSZ KELETKEZÉSE

NPA tezaurusz Oktatási tezaurusz Videotezaurusz Doktaurusz

Államigazgatási OMIKK tezaurusz

Formatervezési Taxaurus

Geohistaurusz

OSZK TEZAURUSZ 1.0 KÖZTAURUSZ 1.0

1. Társadalomtudományi rész 1. Társadalomtudományi rész

2. Természettudományi rész 2. Természettudományi rész

3. Taxaurusz 3. Taxaurusz

4. Geotaurusz és geohistaurusz 4. Geotaurusz és geohistaurusz

A tezauruszu nyitott rendszer, soha sincs végérvényesen készen. Könnyen módosíthatók, az állandó változtatások nem járnak azzal, hogy szerkezete szétesik.

A tezaurusz kialakítását a RELEX szerkesztõprogrammal végeztük. A segítségével a tezauruszállomány exportja és importja is megvalósítható, és az állomány a HUNMARC/USMARC adatcsereformátumban is rendelkezhésre áll. Ezáltal bármely, a fenti formátumok fogadására fölkészült könyvtár átveheti az állományt.

Példa a RELEX szerkesztõi ablakára:

Példa tezauruszcikk HUNMARC/USMARC formátumára:

A karbantartás

„The thesaurus is a familiary product”, fogalmazott Karen Spark Jones néhány évtizeddel ezelõtt. Más szóval tezauruszokat mindenki ismer, ennél fogva csinálhat is. Magyarországon eddig több mint ötven tezaurusz készült — éppen ezért. Mindenki abból indult ki, hogy elég egy tezauruszt elkészíteni. Az eredmény siralmas. Ma alig fél tucat tezaurusz maradt lábon a több mind ötvenbõl.

Ennek oka nagyon egyszerû. Nem elég a tezauruszokat ismerni, még csak az sem elég, ha értünk hozzájuk. Szeretni is kell õket. Ami annyit jelent, hogy meg kell szervezni a fönntartásukat.

A tartalmi feltárás során ugyanis a tezaurusz szókincse változik, szükségképpen változik a lexikai egységek között bonyolult szemantikai szerkezet. Odafigyelés, átgondolt karbantartás nélkül még a legjobb tezaurusz is elõbb-utóbb tönkremegy.

Egy tezaurusz soha sincs befejezve, azt mindig bõvíteni és módosítani kell, és az új, módosított vagy törölt lexikai egységeknek ezernyi következménye van a relációhálózatban. Ezeket alaposan végig kell gondolni, mert különben a tezaurusz elõbb-utóbb szétesik. Ha nem akad az adott intézményben olyan ember, aki mindezt a személyes (vagy munkaköri) ügyének tekinti (netán élvezetet talál benne), ha nem állítanak fel legalább egy-két emberbõl álló szerkesztõséget a gondozására, akkor az egy idõ után használhatatlanná válik.

De még a sikeresen megõrzött tezauruszok sorsa is ahhoz az intézményhez kötõdik, melyben használják. Ha az intézmény megszûnik, alig fordul elõ, hogy tezauruszát másutt átvennék, mert a tezaurusz a gyûjtõkörhöz kötõdik. Amikor két ugyanolyan tárgykörû tezauruszt két intézményben használnak, a kettõ akkor sem marad azonos, ha eredetileg nem különböztek egymástól. Olyan ez, mint a nyelv: kicsit mindenki másképp beszéli.

A hazai szakmai köztudatba még alig egy-két tezaurusz épült be, és azok is külföldiek. A „mûfaj” folyton ismétlõdõ fölfedezése a néhány nemzetközileg ismert információkeresõ tezauruszhoz kötõdik. A kevésbé ismert tezauruszok száma ma már tízezres nagyságrendû, és nyilvántartásukra külön intézmények szakosodtak [5]. Ezeknek a nyelvileg, szükségképpen gondolatilag strukturált, rendkívül sok információt rejtõ szótáraknak fejlett, erõsen strukturált szakmai–szellemi infrastruktúrára van szükségük ahhoz, hogy megmaradjanak. Nemegyszer elõfordul, hogy az évek óta használt tezauruszt az új munkatársak félredobják, jobb esetben kiherélik, mert „túl bonyolult”, és attól kezdve csak kapcsolatok nélküli, primitív szójegyzéket használnak az indexelésre.

Magyarországon a dokumentációs és informatikai szakmán belül még az sem köztudott, hogy mi a különbség a fogalom és annak megnevezése között. Van, aki azt hiszi, a tezauruszok fogalomtárak. Vagy hogy egyáltalán lehetséges fogalomtárakat készíteni. Holott a fogalmak tára kizárólag a tudat. Amit pedig csinálni lehet, azok a szótárak. Ezek egyik fajtája a szabványosított nyelvek szótára, ennek meg egyik fajtája az információkeresõ nyelvek szótára, ennek meg egyik fajtája a deszkriptoros információkeresõ nyelvek szótára. Ez utóbbit hívják tezaurusznak.

Mindezen felismerésekbõl kiinidulva szerveztük meg az OSZK-tezaurusz/Köztauruszt használó könyvtárakkal az együttmûködõ karbantartást (cooperative maintenance). Az angolszász nyelvterületen már bevált módszer szerint tezauruszt közösen használó közmûvelõdési könyvtárak és a Nemzeti Könyvtár közös karbantartó felületen (felhasználói grafikus interfészen) keresztül tart egymással kapcsolatot, javasol módosításokat, és ezeket egymást felváltva maguk a résztvevõk vezetik be a tezauruszba, folyamatosan tájékoztatva a résztvevõket is meg a „külvilágot” is a tezaurusz változásairól.

A tezaurusz karbantartását a RELEX tezauruszkezelõ programmal véglik, mellyel az együttmûködõ karbantartásban résztvevõ könyvtárak mindegyik rendelkezik (lásd: Ungváry Rudolf: Tezaruuszkezelõ programok és a RELEX. In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 48. évf. 2001. 1. sz. p. 3-15.)

Az alábbiakban a karbantartó felület néhány elemét ismertetjük.

KEZDÕLAP

A kezdõlapon mindig meg kell adni a javasolt változtatás típusát, mely mindvégig minõsíteni fogja a változtatástételt.

Változtatásokat csak az együttmûködésben résztvevõ könyvtárak kérhetnek. Válaszokat csak az együttmûködésre kijelölt karbantartók adhatnak. A kéréseket és válaszokat azonban bárki megnézheti, és a változtatások kumulált állománya is bárkinek rendelkezésére áll. Ennek célja az, hogy a karbantartás megismerése révén mások is kedvet kapjanak az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz alkalmazására.

Példaképpen bemutatjuk a 16. kérdésre adott választ.

[a lap folytatása]

Külön lapon tekinthetõk át az addigi kérések és válaszok.

Az utolsó kérés A rá adott válasz

A listáról a kiválasztott kérés megjeleníthetõ.

Ugyancsak megjeleníthetõ a válasz is.