Az akkreditált könyvtári továbbképzés tapasztalatai

és a távoktatás lehetõségei




Tamáska Lajos, tamaska@zmne.hu

Informatika a Nemzetvédelmi Képzésben Alapítvány (INKA)






Az alapítvány a Könyvtári Akkreditációs Szakbizottság által akkreditált programok közül, négynek alapítója és indítója is egyben, kettõnek pedig indítója.

2001-ben a programok tavasszal és õsszel is indultak. Minden programon a hallgatók optimális létszámmal vettek részt. A két alkalom elég információt nyújtott ahhoz, hogy mind a hallgatók, mind az elõadók véleményét közzétegyem.


Az INKA 2001-ben az alábbi akkreditált tanfolyamokat indította:

Internet használata könyvtári környezetben

Könyvtári feldolgozó munka és a tájékoztatás Internet forrásai

A Helyi forrásgyûjtemények digitalizálása

Könyvtári menedzsment Internet támogatással

A Windows NT operációs rendszer

Ide sorolom még a NKÖM Közmûvelõdési Akkreditációs Szakbizottsága által

akkreditált

„Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) közalkalmazott kulturális szakemberek számára” címû tanfolyamot,

melynek az INKA indítója és ezen a tanfolyamon könyvtárban dolgozók is szép számmal részt vettek.

A tanfolyamok alkalmával az elõírásnak megfelelõen hallgatóknak írásban kérdéseket tettünk fel. A kérdések a tanfolyammal kapcsolatos véleményükre vonatkozott. A vélemények összegzése és az elõadó tanárok véleménye alapján vontuk le a következtetéseket a I/2000.(I.14.) NKÖM rendeletben megszabott közmûvelõdési intézmények szakembereinek szervezett továbbképzések eredményességével kapcsolatban.

Az INKA a továbbképzéseknek csak egy szûk szakmai szeletét vállalta fel, amit nagy vonalakban úgy foglalhatnánk össze, hogy Informatika a könyvtárban. A tanfolyamaink témái ebbe a gyûjtõ fogalomba mind beleillenek. Természetesen a gyûjtõ fogalom a tanfolyamainkkal nincs kitöltve, még sok könyvtár informatikai téma beleillik. A közeljövõben szeretnénk megjelenni új idevágó témákkal, de távlataiban is e témakörön belül kívánunk maradni.

A tavaszi és õszi tanfolyamainkon összesen 99 fõ vett részt, ezen felül az ECDL tanfolyamon kulturális szakember 21 fõ volt.

Egy tanfolyam sikerének egyik kulcsa a tanfolyam jó megszervezése, ami sok összetevõbõl áll. Kezdjük a tájékoztatással. Nagyon sok lehetõséget igénybe vettük a jó tájékoztatás érdekében: postai út, NIIF honlap, ZMNE honlap, KATALIST, közvetlen e-mail, telefon, mások által használt értesítési lánc igénybevétele. Mindezek együttes alkalmazása is azt az eredményt hozta, hogy a hallgatóság többsége a határidõ legvégén, vagy azt követõen jelentkezett. Ez nagymértékben zavarja a szervezésnek azt a részét, amikor a tanfolyam során a hallgatókról kell gondoskodni: jegyzet ellátás, étkezés, szállás, stb. A hallgatók annyit éreznek a szervezésbõl, hogy mindenük megvan, jól érzik magukat, tudnak a tananyagra koncentrálni, vagy ebben valami külsõ ok zavarja õket. A szervezéssel mindenki maximálisan elégedett volt, tanárok, hallgatók, csak a maguk a szervezõk nem. A tájékoztatás folyamatos biztosításáról további jó megoldásokat keresünk és vezetünk be, így saját munkánkat könnyítjük és remélhetõen még jobb közérzetet biztosít a résztvevõknek is.

Az eredeti tantermi épület tatarozása miatt, a tanfolyamokat tavasszal kölcsön tanteremben tartottuk, melyet az akkreditációs szakbizottság megvizsgált. A tanterem jól felszerelt, minden szükséges feltételt kielégített. Az õszi tanfolyamokat, már a felújított teremben tartottuk. A felújítás során igyekeztünk a tanteremet és a benne lévõ technikai eszközöket a jelenleg legkorszerûbb követelményeknek megfelelõen kialakítani. A felújítás eredménye képen új, nagyobb teljesítményû, számítógépek, több korszerû segédeszköz, gyors Internet hozzáférés állt és áll a tanárok és hallgatók rendelkezésére, így a tárgyi feltételek a legkorszerûbb tantermi követelményeket elégítik ki. A hallgatók véleménye is ezt tükrözte. Tágas, világos felújított teremben, korszerû, írásra is alkalmas számítógép asztalok mellet kényelmes székek. A tanároknak a nagyfényerejû projektor, laeser mutatópálca, krétamentes tábla, míg a hallgatóknak a gyors Internet hozzáférés nyerte meg elsõsorban a tetszését.

A fent elmondottak mind lényeges szempontok egy tanfolyam lebonyolításához, elõnyösen, vagy hátrányosan befolyásolhatják a hallgatóságot, segíthetik, vagy hátráltathatják a sikeres munkát. Ezeknél azonban lényegesebb a képzési program tartalma, a tanfolyam levezetésének módszere, elõadók felkészültsége, számonkérés formája.


A továbbképzések célja, hogy a közgyûjteményekben dolgozó szakemberek elméletben és gyakorlatban elsajátítsák az informatikában jelenleg legkorszerûbbnek tartott hardver, szoftver és hálózati eszközöket, azok használatát beleillesztve a saját munkakörükbe. A könyvtári feldolgozó és tájékoztató munkának ma már elengedhetetlen része az Internet használat, ami egyébként sok járulékos ismeretet is megkövetel, mint például digitalizálás, honlap szerkesztés stb. E célok figyelembevételével állítottuk össze az egyes tanfolyamok tananyagát. Hangsúlyt fektettünk arra is, hogy a tanfolyamok gyakorlatiasak legyenek. A munkahelyen nem elég egy elméleti ismeret. A tanfolyamok témái olyanok, hogy azokat alkalmazni kell, tehát kell a gyakorlat is.

A tanfolyam rövid ismertetõének megfogalmazására igen nagy gondot kell fordítani. Nem elég nagyjából odaírni mirõl szól a tanfolyam, pontosan meg kell fogalmazni a célokat és tartalmat. Ez feltétele annak, hogy a hallgató pontosan tudja mit várhat a tanfolyamtól.

Egy-egy tanfolyam képzési programját a hallgatóság döntõ többsége jónak ítélte. Általában a tanfolyam címébõl és a rövid tartalmi ismertetõbõl választott tanfolyamon azokat az ismereteket kapták, amiket vártak. A tanfolyamokon újat hallottak, lehetõség volt az új ismeretek gyakorlására. A hallgatók kifejtették, hogy sokat és hasznosat tanulnak.

Nagy gondot kell fordítani a tanfolyamok módszertanára. Egy gyakorlati képzést is tartalmazó tanfolyam úgy épüljön fel, hogy az egy-egy elméleti rész után a gyakorlati alkalmazást is be kell mutatni és lehetõséget biztosítani a hallgatóságnak is a gyakorlásra. Az arányokat elég nehéz meghatározni és sok esetben a hallgatóság elõképzettségétõl is függ. A módszertanba az is beletartozik, hogy át kell hidalni a hallgatók eltérõ felkészültségét. A tanfolyami oktatásban elég gyakori probléma a hallgatók eltérõ felkészültsége, s a kevés óraszám miatt a felzárkóztatás is nehezen megoldható. Itt kerülnek elõtérbe az oktatás hatékonysági tényezõi, az elõadó pedagógiai készsége, szakmai gyakorlata.

A képzés módszere a hallgatók véleménye szerint megfelelt az elvárásoknak. Ezt bizonyítja a tanfolyam végén, a letett vizsga eredménye. Azok a hallgatók is akik hátránnyal indultak és végig izgulták a tanfolyamot, félve a vizsga okozta kudarctól, sikeresen levizsgáztak.

A technikai háttér az oktatás sikerét, nagy mértékben befolyásolja. Egy 30 órás tanfolyamon, ahol igen sok új ismeretet kap a hallgató és ezt a gyakorlatban is el kell sajáttani elengedhetetlen, hogy mindenkinek önálló számítógépe legyen, gyors Internet hozzáféréssel. Lényeges, hogy a tanárnak külön számítógépe legyen PC kivetítõvel. A tanári gép ezenkívül legyen felszerelve mindazon szoftverekkel, amelyek az a tananyag mûködtetéséhez és a bemutatásra szánt információ források felhasználásához szükségesek. A hallgatói gépek célszerûen legyenek egyforma paraméterûek, egyforma szoftverekkel felszereltek. Célszerû valamennyi bemutatandó információforrás URL címét- naponként külön - egy-egy Web-lapra feltenni, mert így a hallgatóknak nem kell bajlódni a bonyolultabb címek beírásával,

amivel sok idõt lehet nyerni. A tanfolyamok jellegétõl függõen egyéb a tanfolyamon használatos anyagokat elõ kell készíteni a hatékonyabb oktatás érdekében. A mi esetünkben a technikai háttér jó volt. A hallgatók véleménye szerint az egyes helyi könyvtári viszonyokhoz képest „száguldozni lehetett az Interneten” - írták.

A napi munkában a többség igen hasznosnak érezte a tanultakat, látókörük bõvült, inspirációt adott a további munkához. A hallgatók elégedetten távozott és ambíciót érzett arra, hogy a tanultakat alkalmazzák a munkahelyükön a mindennapi életben.

Az elõadókról a vélemény abszolút pozitív volt. Néhányan név szerint is kiemeltek tanárokat, világos, jól érhetõ, jól felépített elõadásmódjukért, másokat a gyakorlatokon segítõkész magatartásukért.

Egyéb tapasztalatok.

Azokon a tanfolyamokon, ahol követelmény volt az Internet használatának ismerete azt tapasztaltuk, hogy a résztvevõk többsége felületesen ismeri az Internet használatát. Sokaknál hiányosságokat tapasztaltunk az általános géphasználat tekintetében is. Érezni lehet, hogy a könyvtárakban, rendszeresen nem sokan kerülnek gép közelbe. Mivel a hallgatóink többsége megyei, városi, községi, kisebb intézményi könyvtárakból tevõdött össze, ezek a megállapítások is erre a területre vonatkozhat.

Felvetõdött a tanfolyam szétbontása több napra. A mellette és ellene szóló érveket összevetve, arra az elhatározásra jutottunk, hogy egy 30 órás tanfolyamot nem célszerû széthúzni, több hátrány származik belõle, mint elõny. Nagyobb óraszámnál elképzelhetõ, sõt esetenként kívánatos, hogy az egyes foglalkozási napok között legyen szünet.

A hallgatóság többsége több gyakorlatot kívánt és ez minden tanfolyamunkon visszatérõ igény volt. A tananyag véleményem szerint elég gyakorlatiasan épül fel, mégis a visszatérõ igényeket kénytelenek vagyunk figyelembe venni. A tanárokkal egy módszertani megbeszélésen eldöntöttük, hogy a gyakorlási lehetõséget hogyan fokozzuk, úgy, hogy az tananyag terjedelme ne változzon. A 2002-ben induló tanfolyamaink már ebben a szellemben folynak.

Végkövetkeztetésként leszûrhetjük, hogy a továbbképzések nagyon is szükségesek és a jelenlegi formájukban elõremutatóak. A tanfolyamok sikeresek, a hallgatók új ismeretekkel, új ambicókkal térnek vissza munkahelyükre. A további tanfolyamokra jelentkezõk nagy számából arra következtetek, hogy oktatásunknak, elõadóinknak jó híre terjed, szívesen látogatják tanfolyamainkat. Törekszünk arra, hogy a könyvtárakat érintõ, korszerû informatikával kapcsolatos témák körét bõvítsük, elõsegítve a könyvtárak informatikai fejlõdését. Ugyanakkor igyekezünk a jelenlegi anyagaink oktatásához, a könyvtárakban a számítástechnikai kultúra elterjesztéséhez még több segítséget nyújtani.

Ennek érdekében az Alapítvány egy u.n. portál szolgáltatást indít be, aminek elsõ állomása, távoktatási anyagok közzététele. A távoktatásra kidolgozott programok egy keretrendszerbe ágyazódnak, melyet a SZÁMALK informatika Rt. dolgozott ki és mi NOTESZ néven hozzuk forgalomba. A keretrendszer egységesen kezeli az alatta mûködõ oktatási programokat.


Jelenleg az alábbi programok érhetõek el:

Word 2000;

Excel 2000;

Outlook 2000;

Windows 2000;

Internet tananyag.

A távoktatási programok kiegészítõ tananyagként bõvíthetik a továbbképzéseknek lehetõségeit.

Azoknak a közmûvelõdési intézmények szakembereinek, akik most kívánnak megismerkedni a számítógép használattal, a NOTESZ-en jelenleg fellelhetõ anyagok rendelkezésükre állak. Mint önálló tananyagok, a vezetõ tanárral alkalmasak a téma Interneten keresztüli megtanulására.

A portál szolgáltatás szervere, kapacitását tekintve a közérdekû könyvtári információk közzétételére is alkalmas.


A NOTESZ rendszer.


A NOTESZ elektronikus oktatási keretrendszer egy olyan szoftver, amely az elektronikus oktatás területén felmerülõ problémák kezelésére, menedzselésére szolgál, úgymint: hallgatók, tanárok, kurzusok, tesztek, vizsgák adatbázisban történõ szervezése.


A felhasználók a NOTESZ keretrendszert egy egyszerû böngészõ programból (Internet Explorer browser) érhetik el. Minden, a rendszer kapcsán felmerülõ tevékenység a böngészõben jelenik meg, és a feladatokat a böngészõben megjelenõ alkalmazás ûrlapjain lehet elvégezni.

Modulok

A rendszer moduláris felépítésû, az alkalmazott funkciók jól elkülöníthetõ függvénykönyvtárak segítségével kialakíthatók. A rendszer a következõkben felsorolt modulokból és elemekbõl állítható össze:



A felhasználó számára az egyes modulok határfelületei elmosódnak, így nem szükséges azokat külön megértenie.


A következõ fejezetekben leírjuk, hogy az egyes modulok milyen funkcionalitással rendelkeznek.

Adminisztrációs modul

Az adminisztrációs modul az egyik legfontosabb eleme a rendszernek. Azt is mondhatjuk, hogy ez a modul fogja össze az oktatással járó adminisztratív feladatok kezelését.

Az adminisztrációs modul használatával adatbázisba, szervezetten tárolhatjuk a hallgatók adatait, a kurzus kategóriákat, a kurzusokat, a kurzusokra való bejelentkezéseket, a kurzusok felelõseit és konzulenseit, a kurzusokhoz tartozó csatolásokat: tananyagokat, teszteket, vizsgákat, fórumokat.

Az adminisztrációs modul tetszõleges jogosultsági szintet tud hozzárendelni a különbözõ tranzakciókhoz, mint a kurzusokra történõ bejelentkezésekhez (minden kurzushoz különbözõ szint adható meg); a kurzusok, kurzus kategóriák, csatolások, teszt és vizsgakérdések összeállításához; a hallgatók, kurzusfelelõsök, konzulensek koordinátorok, adminisztrátorok menedzseléséhez. Ezek a feladatok egy Web böngészõbõl is elvégezhetõk.

Lehetõség van arra, hogy a rendszer felhasználói (hallgatói), azokra a kurzusokra, amelyekre megfelelõ jogot kaptak, saját magukat bejelentkeztessék. Ennek a jognak a hiányában, a kurzus felelõsén keresztül végezhetik csak el a bejelentkezést.

A rendszer a be- és kijelentkezéseket regisztrálja, így különbözõ listák állíthatók össze arról, hogy a hallgatók mikor és mennyi ideig látogatták a rendszert.

A rendszer arra is lehetõséget biztosít, hogy ne csak az elektronikus, hanem a hagyományos oktatás szervezésében is segítséget és információt nyújtson.

Teszt és vizsgarendszer

A teszt és vizsgarendszer modul adatbázisban tárolva, menedzselhetõvé teszi az önellenõrzõ tesztek és a vizsgák létrehozását.

A kérdésszerkesztõvel – ami a teszt és vizsgamodul szerves részét képezi – különbözõ típusú kérdéseket állíthatunk össze, amelyek bekerülnek az adatbázisba. A kérdésekhez különbözõ szûrõ feltételek rendelhetõk, amik a kérdéseket kurzusokhoz és anyagrészekhez rendelik.

Az adatbázisban lévõ kérdéseket felhasználhatjuk az anyagok közben egy-egy nem regisztrált, inkább figyelem fenntartására szolgáló elemként is.

Egy másik lehetõség, hogy a vizsgaszerkesztõvel – mely szintén része a modulnak – vizsgákat állíthatunk össze, amely vizsgák különbözõ paraméterekkel rendelkezhetnek: a regisztrációra, a helyes megoldás megmutatására, a kérdések összeállításának jellegére, és a kérdések halmazára vonatkozóan. Lehetõség van arra, hogy a kérdések azonosítójának a megadásával egy adott vizsgához akár konkrét kérdéseket rendeljünk, de arra is mód nyílik, hogy egy adott témakörbõl a rendszer maga válassza ki véletlenszerûen a feltett kérdéseket.

Konzultációs modul

A konzultációs modul lehetõvé teszi, hogy az adott kurzusokkal kapcsolatban a rendszerbe regisztrált kérdéseket tegyenek fel a hallgatók, és ezekre más a hallgatók, vagy a konzulensek válaszoljanak. A feltett kérdések könnyen és gyorsan áttekinthetõk, és a tanulás során ugyanúgy rendelkezésre állnak, mint a tananyagok.

A kérdések feltehetõk nevesítve, vagy más paraméterezéssel névtelenül is. Ez utóbbit sok esetben szívesebben használják a hallgatók, mert így nem kell tartaniuk attól, hogy ismerethiányuk nyilvánosságra kerül.

A konzultációs modul használatán túl lehetõség van arra is, hogy a konzulensek adatbázisban leírt elérhetõsége révén regisztrálatlan kérdéseket tegyenek fel a hallgatók, a konzulensek felé a saját levelezõ, vagy videokonferencia alkalmazásuk felhasználásával

Bejelentkezés a NOTESZ-ba

A NOTESZ bejelentkezési képernyõjén három kitöltendõ sor jelenik meg:




A sorok megfelelõ kitöltését követõen a „Belépés” nyomógombra kattintással beléphetünk a rendszerbe.


Figyelem: Ügyelni kell a pontos kitöltésre, ugyanis bármely sorban történõ elírás sikertelen belépést eredményezhet. Az azonosítók nem tartalmazhatnak ékezetes karaktereket és írásjeleket, csakis az angol ABC betûit és számokat.

Megjegyzés: A körzet alapján történõ bejelentkezés csak ott lehetséges, ahol a NOTESZ rendszer úgy lett telepítve, hogy az együttmûködik a Windows körzettel.

Elsõ belépés

Amennyiben a NOTESZ elektronikus oktatási keretrendszer úgy lett telepítve, hogy az együttmûködik a Windows körzettel úgy a hallgatók regisztrációja a NOTESZ rendszerben automatikusan történik.

Ez esetben az elsõ bejelentkezés alkalmával a következõ üzenetet kapjuk:


„Ön eddig még nem volt bejelentkezve soha, a NOTESZ elektronikus oktatási rendszerbe.

Most megtörtént az Ön számára a szükséges regisztráció, kattintson a 'Tovább' nyomógombra, és ismételje meg a belépést!”


A regisztráció létrejöttét követõen akár kétféle módon is bejelentkezhetünk a NOTESZ rendszerbe. A „Körzet alapján” jelölõnégyzet bejelölésével a felhasználói név és jelszó megadása nélkül, vagy a felhasználói név és jelszó megadásával, a körzet használata nélkül. Ez utóbbi esetben a felhasználói nevünk ugyanaz lesz, mint a Windows körzetben, a jelszó pedig az elsõ bejelentkezéskor megegyezik a felhasználói névvel, de lehetõség van a megváltoztatására. (Lásd: Jelszómódosítás)

Sikertelen belépés

Ha a belépés sikertelen, mert bármelyik beírt sor hibás, a „Sikertelen belépés!!!” jelenik meg.



Két lehetõség közt választhatunk:



Megjegyzés: A „Sikertelen belépés!!!” feliraton túl más, a belépés elutasításának okára utaló felirat is megjelenik, például nem létezõ felhasználóra, hibás jelszóra vonatkozólag.

Kijelentkezés

A NOTESZ rendszerbõl a kijelentkezés a böngészõ bezárásával történik, amely elvégezhetõ a böngészõ Fájl menü Bezárás menüpontján, vagy a böngészõ ablak jobb felsõ sarkában található “x” jelre kattintással.

Lehetõség van arra is, hogy közvetlenül a hallgatói felületrõl egy nyomógomb megnyomásával végezzük el a kijelentkezést. Ehhez, a hallgatói felületen nyomjuk meg a következõ nyomógombot:



A kilépést követõen azt is láthatjuk, hogy mennyi idõt töltöttünk el a rendszerben:





Budapest, 2002. 01. 09.