Speciális informatikai kurzusok a szegedi egyetemi szintû könyvtárosképzésben

Hegyi Ádám <adam_hegyi@hotmail.com, dombi@pollux.bibl.u-szeged.hu>

Szegedi Egyetemi Könyvtár

Szegeden a 2000/2001-es tanévtõl kezdõdõen megváltozott az egyetemi képzésben részt vevõ könyvtár szakos hallgatók oktatása. Ez azt jelenti, hogy az átdolgozott hálóterv alapján most már 5 éves idõtartamra bõvült a képzés. A diákok tanulmányaik során könyvtári informatikus és régi könyves specializációk között választhatnak. Elõadásomban a könyvtári informatika szakot választók számára kínált speciálkollégiumokról kívánok beszélni.

Maga a képzés különbözõ tantárgy-tömbökbõl áll mint például: általános könyvtáros, könyvtár-informatikai, informatikai tantárgyak, valamint speciálkollégiumok. A képzés elsõ két évében az általános alaptárgyak (osztályozás, könyvtártan, dokumentumleírás) vannak túlsúlyban, amelyeket kiegészítenek a speciálkollégiumok. A hallgatók ekkor szabadon választhatnak régi könyves és informatikai speciális kurzusok között. Ennek az elsõ két évnek a célja az, hogy a késõbbi specializációhoz elõismereteket nyújtsanak és felkeltsék a diákok érdeklõdését az adott témakör iránt. Az elsõ évben olyan tantárgyak hirdetünk meg, amelyek egy informatikus könyvtáros alapstúdiumaihoz tartoznak (bevezetés a könyvtári informatikába, társadalomtudomány és informatika, kommunkiáció és információelmélet), míg másodévesek számára már olyan témájú foglalkozásokat is, amelyek egy-egy terület speciális ismereteivel foglalkoznak. (Internetes információkeresés, szaktájékoztatás, elektonikus szövegfeldolgozás és kiadás, digitális szótárak, digitális irodalom, stb) Ezek a speciális órák módszertani jellegüket nézve szorosan kapcsolódnak egymáshoz, ugyanis --az informatikus könyvtáros kurzusok esetében-- mindegyik teljesítéséhez szükséges számítógép használata (Az órák keretében igen változatos feladatok vannak, például: multimédiás CD-ROM-ok installálása, FTP, file-kezelés, tömörítés, file-darbolás, stb.), valamint a kurzusok a hálótervben olyan sorrendben követik egymást, hogy egyre mélyebb informatikai ismeretek szükségesek az érdemjegy megszerzéséhez. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a speciálkollégiumok rendszere úgy lett kialakítva, hogy elõbb-utóbb majdnem mindegyiket el kelljen végezni.

Harmad és negyedévben már a választott specializációnak megfelelõen zajlik az oktatás. Az informatikus könyvtáros szakon ekkor az alaptárgyak mellett emelt óraszámban folyik könyvtári informatikai (például: integrált könyvtári rendszerek) és informatikai (hálózati- és multimédia szolgáltatások tervezése, programozási alapok) képzés. Végül ötödéven csak informatikai tárgyakat kell a hallgatóknak teljesíteniük miközben a szakdolgozatukat készítik. A felsõbb évfolyamokon tehát informatikai tantárgyakat már nem speciálkollégiumok, hanem kötelezõ foglalkozások keretében hallgatnak a diákok.

Az egyes speciálkollégiumok egymásra és a kötelezõ órákra is épülnek, ugyanis elsõ évben kötelezõ számítástechnikai alapozó szeminárium és könyvtári informatikával foglalkozó bevezetõelõadás felvétele. Az ilyen foglalkozások keretében zajlik a windowsos felhasználói környezet elsajátítása (file-kezelés Windowsban, az operációs rendszer beállítási lehetõségi, operációs rendszer telepítése), egyes felhasználói programok telepítésének és kezelésének gyakorlása (installálás CD-rõl, programok letöltése és futtatása internetrõl, program file-ok és tömörített file-ok megkülönböztetése, böngészõk kezelése és beállításai, multimédiás lejátszók kezelése), a hardverek részletes ismertetése (Egyes márkanevek, kifejezések alapján tisztában kell lenniük a hallgatóknak, hogy mirõl van szó, pl.: Celeron, Intel, AMD-K6, IBM, VESA-BUS, soros port, stb.), az információtudomány és könyvtár viszonyának elemzése (információmeghatározások, információkeresés történelmi korszakai, a könyvtár információszolgáltató szerepe), az operációs rendszerek és az internet mûködésének felvázolása (ARPANET, multitasking, multiuser, idõosztás, TCP/IP, WWW, bridge, terminál, kliens-szerver viszony, stb.). Így az elsõ év végére minden hallgató rendelkezik egy biztos számítástechnikai háttérismerettel és gyakorlattal.

Másodévben olyan speciálkollégiumokat hirdetünk meg, amelyek teljesítéséhez elengedhetetlen feltétel az elsõ év ismeretanyaga. A kurzusok témájából egyértelmûen kiderül, hogy szükséges hozzájuk informatikai elõismeret, hiszen szövegek digitalizálásától kezdve az Európai Unió információs rendszerén át a humán informatikáig, valamint a számítógépes szótárakig, fogalomtárakig terjedõ témakörökben lehet elõadásokat hallgatni. Ezek a kurzusok elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtanak, amelyek a könyvtári informatika egyes részterületeibe engednek mélyebb bepillantást. Részletes leírásuk a szak honlapján érhetõ el.[1] Ezek a tárgyak a késõbbiekben szakdolgozati, illetve TDK témák kiválasztását segítik, valamint a munkaerõpiacion való versenyképességhez is hozzájárulnak.

Az "EU információs rendszere" címû kurzus a következõ témákkal foglalkozik:

1. Az Európai Unió információs rendszere.

2.Az EU intézmények információs forrásai.

3. Szakpolitikák információs forrásai.

4. AZ EU üzleti információival és kutatás-fejlesztésselfoglalkozó tájékoztató eszközöei.

5. Az EU könyvtári rendszere.

6. Az EU hazai tájékoztató intézményei

7. A csatlakozási folyamat adatforrásai

8. Információs projektek az EU-ban

9. AZ EU tájékoztatási rendszerének jövõje. Az e-Europe.

Ezek a témakörök eltérõ módszerekkel kerülnek tárgyalásra. Alapvetõen a szakirodalom feldolgozásán alapul az 1., a 4. és az 5. témakör, amely azt jelenti, hogy az egyes fejlõdési irányokat, intézményi rendszereket a magyar nyelvû irodalom alapján elemezzük.[2] Ez a feldolgozási módszer nemcsak azt jelenti, hogy kötelezõ elovasni a kiadott irodalmat, hanem azt is, hogy minden hallgatónak egy írásos összegzést kell készítenie egy-egy szakterület tájékoztatási rendszerérõl, mint például a kutatás-fejlesztés információs infrastruktúrája, vagy például az uniós könyvtári együttmûködés elemzése. Az írásbeli dolgozatok elkészítéséhez nem elegendõ az órán tárgyalt szakirodalom ismerete, hanem szükséges bizonyos statisztikák, felmérések (például országjelentések, közvéleménykutatások, könyvtári statisztikák), újabb szakirodalom utáni keresés és az internet használata. Internetre azért van feltétlen szükség, mert az egyes EU intézények adatai így érhetõk el a legkönnyebben és eleve sok szolgáltatás van, amely a világhálón érhetõ el (Például a csatlakozó országokról készített adatbázis) [3] Ennek a követelménynek köszönhetõen mindig a legfrisebb fejleményeket összegzik munkáikban a diákok. Az elméleti munkákon túl a többi óra keretében gyakorlati feladatokat is meg kell oldaniuk. Ennek megfelelõen egy-egy adott témakörrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokat kapnak és oldanak meg:

1. Az Unióban a munkanélküliség kezelésére alkalmazott modellek, jogszabályok, szervezetek elérhetõségi adatai.

2. A csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos szakirodalom összegyûjtése (sajtótájékoztatók, tanulmányok, hálózati dokumentumok, politikai elemzések).

3. Az Európai Unióval foglalkozó magyar nyelvû internetes források összegyûjtése, lehetõség szerint annotálása is.

4. Az 1998-2001 között született az Európai Unió környezetvédelmével foglalkozó hálózati dokumentumok, stb.

A helyes válaszok elkészítéséhez igen sokféle információforrást igénybe kell venni. Mivel az óra számítógépes kabinetben zajlik, magától értetõdõ, hogy elõször a világhálón fellelhetõ forrásokat vesszük sorra.[4] Ekkor szakportálokat, adatbázisokat, szakkeresõket használunk a feladatok megoldásaihoz., többek között: az EUR-LEX-et, a CELEX-et, a PRESSDOKOT, MTI adatbázisait, stb. (Sajnos a fizetõs szolgáltatások esetében csak a szolgáltatásról szóló ismertetõt nézzük meg.) Az internet adta lehetõségek után következik könyvtárakban és Európai Unióval foglalkozó tájékoztató intézményekben való keresés. Szegeden alapvetõen az Európai Dokumentációs Központ könyvgyûjteményét és adatbázisait használjuk. Ezek a munkafolyamatok egyéni munkavégzés során zajlanak, de lehetõség van egy-egy uniós tájékoztatással foglalkozó intézmény (Európai Dokumentációs Központ, Európai Információs Pont) meglátogatására a szeminárium keretében is. Távlati terveink között szerepel az is, hogy egy-egy ilyen munkahelyen néhány hallgató gyakorlaton is részt vehessen.

A szemináriumon megszerzett ismereteket a hallgatók igen gazdagon kamatoztathatják. Egyrészt lehetõség van az EU információs rendszerével kapcsolatus kutatásokra, vagy szakdolgozat készítésére. Másrészt igen nagy igény van mind a könyvtárak, mind a vállalkozások és az államigazgatás részérõl olyan szakemberekre, akik eligazodnak az EU bonyolult rendszerében és képesek az adott információ gyors, olcsó megszerzésére. (Gondoljunk csak itt arra, milyen fontos a piaci ármozgások nyomonkövetése). Ehhez ez a szeminárium hathatós segítséget nyújt. Távlati terveink között szerepel az, hogy az egyetemen folyó EU-s szakképzésekhez is kapcsolódjon ez az óra, valamint könyvtárszakosok is hallgathassanak Európai Unióval kapcsolatos órákat, mint például: politikai tájékoztatás.

Az "Informatika alkalmazása a humán tudományokban" címû speciálkollégium célja szintén olyan, gyakorlati tudás átadása, amellyel a hallgató tisztában lesz a társadalomtudományokban alkalmazott munkafolyamatok gépesítésének lehetõségeivel (például: miért érdemes nagy mennyiségû levéltári forrást szöveges file-ként feldolgozni), hatékonyságával és minõségével (szövegek digitalizálása például sokkal gyorsabb, mint begépelésük, de minõségileg gyengébbek, mint a kézzel begépelt változat) valamint árával (mennyibe kerül a szakképzett munkaerõ, a számítógépes infrastruktúra, stb.).

A kurzus alapvetõen két részbõl áll. Az elsõ részben informatika és társadalomtudományok viszonyát tárgyaljuk. A félév másik felében a különbözõ megvalósult alkalmazásokat és a lehetséges fejlesztéseket elemezzük. Ehhez az órák elméleti anyagára építve minden diáknak ismertetnie kell egy-egy megvalósult projektet, majd a félév végeztével képesnek kell lennie egy-egy konkrét alkalmazást megterveznie. Többek között ilyen típusú feladatokból kell a hallgatóknak választaniuk:

1. Hasonlítsa össze egy hazai és egy külföldi példán a digitális mûvészettörténeti gyûjtemények elõnyeit és hátrányait. Elemezze mûködésüket (számítógépes infrastruktúra, keresési lehetõségek, hitelesség)

2. Ismertesse az internetes irodalomkutatás eltéréseit és egyezéseit a hagyományos módszerrel összevetve. Térjen ki a különbözõ internetes információtípusokra.

3. Elemezze a számítógép segítségével végezhetõ kutatómunka folyamatait.

4. Mutassa be az informatikai alkalmazások terjedésének társadalmi következményeit.

5. Néhány hazai példa segítségével vázolja föl a hazai cyber irodalom jellemzõit, stb.

Látható, hogy az egyes feladatok megválaszolásához szükségesek az elsõ évben megszerzett számítógépkezelési ismeretek, és természetesen ennek a kurzusnak az anyaga.

A félév elsõ felében többek között a következõ témákat tárgyaljuk: informatikai szemléletû történelemkutatás, a "Gutenberg-galaxis" és a számítógép, számítástechnikai segédeszközök a tanításban, társadalomtudományi információk keresése a világhálón, vallásháború az operációs rendszerek között. Valamint szó esik gyakorlatiasabb dolgokról, mint például a hipertext rendszerek alkalmazásának lehetõségei (szépirodalmi mûveknél, szakirodalmi hivatkozások megkönnyítésére, stb.) és kialakulásáa valamint az automatizálás elõnyeit és hátrányait (digitális információhordozó olvashatósága meddig biztosítható, ritka dokumentumokhoz szélesebb körû hozzáférés biztosítása, statisztikai felmérések feldolgozásának gyorsítása, stb.).[5] Hangsúlyozni kell, hogy ez a tantárgy nemcsak az internet ismertetését foglalja magában, hanem az adatbázisok jelentõségétõl kezdve a CD-ROM kiadásokon át egészen a számítógépes szövegfeldolgozásig terjedõ ismereteket kíván a hallgatóságnak nyújtani.

A kurzus második felében tárgyaljuk a forráskiadás, a szótárkészítés, az internetes újságírás, a számítógépes nyelvészet és a számítógépes modellálás legfõbb mozzanatait. Ismertetjük a kutatómunka során hasznosítható informatikai eljárásokat, mint például: levéltári források digitalizálása, nagy mennyiségû szöveges állomány számítógépes kezelése, adattárak adatbázisba vitele, stb. Külön óra keretében tárgyaljuk az elektronikus folyóiratok, digitális gyûjtemények létrejöttét, valamint az internet adta lehetõségeket. Ennek során a portálok szakmai információforrásokat nyújtó szerepére hívjuk fel a diákok figyelmét és felvázoljuk a különbözõ portáltípusok készítésének elemeit.

Módszertanilag ez a kurzus alapvetõen elõadás jellegû. A hallgatóknak a megadott szakirodalom elsajátításával kell bizonyítani tudásukat. Ez az irodalom viszont nemcsak nyomtatott anyagokat, hanem internetes forrásokat is tartalmaz. [6] A házidolgozatok megírásához feltétlen szükséges a világhálón való tájékozódni tudás. Ez azt jelenti, hogy a diákonak nem csak egy általános keresõmotort kell használni tudnia, hanem képesnek kell lennie szakszerûen tájékozódni, fell kell tudnia deríteni az egyes szakinformációk gyûjtõhelyeit. Ennek elõsegítése érdekében az órák nemcsak elõadásokból állnak -- mégha ez döntõ többségében így is van --, hanem gyakorlati feladatokat is tartalmaznak. Az egyes foglalkozások számítógépes kabinetben zajlanak, ezért lehetõség van egy-egy CD-ROM, vagy fontosabb honlap megtekintésére és közös elemzésére.

Az itt megszerzett ismereteket az informatikus képzés során gyakorlatilag mindenütt fogják tudni használni a hallgatók, mert a felsõbb évfolyamokon alapkövetelmény az, hogy tisztában legyenek például az irodalomtudomány legfontosabb internetes és egyéb elektronikus információforrásaival. Így például a könyvtári tájékoztatás tanulásánál már tudott dolognak veszik azt, hogy a diák ismeri a legfontosabb irodalomtudományi segédeszközöket (MLA, szakportálok). Természetesen ezt a tudást nemcsak a további tanulmányok során lehet jól alkalmazni, hanem a késõbbi elhelyezkedésben is, hiszen ilyen szakemberekre szükség van a különbözõ tartalomszolgáltatóknál, civil szervezeteknél is.

A "Szövegek digitalizálása" címû speciálkollégiumon Simon Melinda vezetésével a Magyar Elektronikus Könyvtár számára készítenek a diákok különbözõ könyvekbõl html és rtf file-okat. Ez a kurzus alapoz leginkább az elõzõ év informatikai tananyagára, ugyanis itt szükség van file-kezelési gyakorlattól kezdve a hardver-teljesítmények ismeretén át minden korábbi tudásra. A kurzus alapvetõ célja, hogy megismertesse a résztvevõket a digitalizációs technikákkal (képek és szövegek szkennelése, digitális fényképezés, korrektúrázás) és mûvelõdéstörténeti, könyvtörténeti szakirodalommal gyarapítsa a MEK állományát. Módszertanilag ez úgy néz ki, hogy a hallgatók a félév kezdetén az egyes szoftverek használatát egyéni konzultációk során megtanulják, majd egyéni ütemezésben digitlaizálnak egy-egy könyvet. A konzultációk folyamán részletesen szó van a szerzõi jogi problémákról és az internetes publikálás jellemzõirõl. A konkrét munka elvégzéséhez a technikai feltétele adottak, ugyanis az Egyetemi Könyvtárban és a Könyvtártudományi Tanszéken is rendelkezésre áll szkenner és számítógép a megfelelõ szoftverekkel (Recognita, Paint Shop Pro, Word). Minden egyes hallgató munkáját Simon Melinda ellenõrzi le, amely egyben a szeminárium értékelése is.

Ezen rövid áttekintés célja az volt, hogy érzékeltesse milyen nagy szükség van a könyvtáros képzésben speciális ismeretek oktatására. Közismert, hogy társadalmunkban fokozatosan nõ az igény az óriási mennyiségû információ közötti eligazodást segítõ emberek iránt. Ezt a feladatot hagyományosan a könyvtárosok látták el, viszont az új kihívások szükségessé teszik új ismeretek oktatását. Erre teszünk kísérletet Szegeden ezekkel a speciálkollégiumokkal.

Hivatkozások:

[1] http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/

[2] A legfontosabb szakirodalom:

KORENY Ágnes, Az Európai Unió információs és dokumentációs rendszere, Európai Tükör, 2000/5, 85-100.

KORENY Ágnes – CSÁKÓ Beáta – KAS Nóra, Az Európai Unió. Tájékoztatási segédlet, Bp., 2000.

VÁRADI Tibor, Tájékoztatási politika = Európa zsebkönyv. Az Európai Unió és Magyarország, szerk. HARGITAI Árpádné, IZIKNÉ HEDRI Gabriella, PALÁNKAI Tibor, Bp., 1995, 245-252.

MOHOR Jenõ, Európai üzleti és gazdasági információk CD-ROM-on – finn esettanulmány, TMT, 1994, 214.

KOLTAI Tamás, BC-NET a Magyar Gazdasági Kamaránál: újabb ablak Európára, TMT, 1993, 298-301.

VÁSÁRHELYI Pál, Kutatási információ Európában és magyar részvétel a DERPI projektben, TMT, 1995, 22-25.

Hans-Jürgen WESTHOFF, Az európai elektronikus információpiac szerkezete és fejlõdése, TMT, 1994, 179-186.

KAPRONCZAI István, Az agrárinformációs rendszer fejlesztése az EU-csatlakozás tükrében, Európai Tükör Mûhelytanulmányok, 56.

[3] Countdown, http://wiiwsv.wsr.ac.at/countdown/

[4] Például: www.etk. hu; http://europa.eu.int

[5] A leglényegesebb irodalom:

MAWDSLEY, Evan: Számítógép a történettudományban, Bp., 1996

FEKETE László, A hálózat használata a filozófia területén, Bp., 2001

BAKONYI Géza, A hálózat használata a nyelv- és irodalomtudomány területén, Bp., 1997

ZALAI K. L., Egy új kihívás: az információelvû történelemszemlélet, Magyar Tudomány, 1993/8. pp. 943-951.

GRESZKA A., A történettudomány és az informatika. Elõadás az Információ és társadalomszemlélet címû konferencián, Szeged, 1993. okt. 9.

Z. KARVALICS László, A történeti informatika a könyvtárról, Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 1995/1, pp. 7-16.

TURI László, Számítógép az irodalomtudományban, Bp., 1992, (ELTE kézirat)

McLUHAN, Marshall, A Gutenberg-galaxis. A tipográfiai ember létrejötte, Bp., Trezor, 2001

FARKAS Gábor Farkas, Az Antiquissima-gyûjtemény és a számítógépes adatbázis, Magyar Könyvszemle, 1997, p.395-413.

SÜTHEÕ Péter, Hypertext, Bp., 1999

FORISEK Péter, Informatika és ókortudomány, Debreceni Szemle, 2000/2, p.274-278.

[6] Például:

BAKONYI Géza, Elektronikus könyvtár - számítógépes szövegelemzés, konferencia elõadás, Networkshop'97 konferencia -- Keszthely, 1997. május 27-29. , http://www.iif.hu/rendezvenyek/networkshop/97/tartalom/NWS/index.htm

SZÉPE György, Az internet-korszak nyelvészete, konferencia elõadás, INTERNET - KOMMUNIKÁCIÓ - IDENTITÁS" konferencia, Gyõr, 1996. okt. 28., http://www.szif.hu/KII.html

NASZÓDI Mátyás, Nyelvhelyesség-ellenõrzés számítógéppel, konferencia elõadás, VII. Országos Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia, Bp. 1997., URL: http://szak.hu/nyelweb

FARKAS Zoltán, Az informatikai eszközök felhasználása a történelem tanításában, Új Pedagógiai Szemle, 1999, november, URL: http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=1999-11-in-Farkas-Informatikai.html