Dr. Pitlik László egyetemi docens, tanszékvezetõ (pitlik@miau.gau.hu)
Pásztor Márta egyetemi tanársegéd (marta@miau.gau.hu)
Popovics Attila egyetemi tanársegéd (popovics@miau.gau.hu)
Bunkóczi László egyetemi tanársegéd (blaszlo@miau.gau.hu)
Petõ István PhD-hallgató (ipeto@miau.gau.hu)
Szent István Egyetem,
Gazdaság és Társadalomtudományi
Kar
Gazdaságelemzési és Módszertani
Intézet, Gazdasági Informatika Tanszék
Online gazdasági informatika szótár fejlesztése
Elõzmények
A Gazdasági Informatika oktatás több, mint tíz éves múltja során számos tartalmi, formai és módszertani kísérlet került elvégzésre, melyek egy modern, helyét keresõ tantárgy esetében szükségesek és természetesek. A tartalmi fejlõdés alapvetõen súlyponteltolódást jelentett a klasszikus szakirodalmi feldolgozások helyett, az oktatók személyes projekttapasztalataira, fejlesztési eredményeire és üzemeltetési hátterére alapozó témaválasztás javára. Formai változásokat egyrészt az Internet és a hallgatók számítógéphez férésének erõteljes fejlõdésével a papír-alapú jegyzetek digitális jegyzetekkel való felváltása jelentette, mely folyamat a jobb kereshetõség felkínálásán túl egyre határozottabban a szövegek hipertextes kapcsolódásainak kidolgozását is magával hozta.
Módszertani (didaktikai) oldalon kiemelendõ váltást jelentett, hogy a klasszikus paraméteres, s alapvetõen az enyészetnek készülõ hallgatói önálló feladatokat felváltották a közhasznú szolgáltatások érdekében végzett, gyakran modern információs brókeri tevékenységet igénylõ, publikussá váló hallgatói munkák (URL katalógusok fejlesztése, inkonzisztenciák keresése a statisztikákban, valós problémákat feldolgozó szakértõi rendszerek, valós adatokon alapuló elõrejelzések, rangsorolások).
Mindezek együtt ma az 1998 szeptemberében alapított Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság és Digitális Kiskönyvtár (http://miau.gau.hu) oktatási/távoktatási kínálatát jelentik. Emellett a MIAÚ-group a Networkshop 1999, és 2001. évi konferenciáin is bemutatott módon támogatja a SZIE Tudományos és Kutatási Bizottságának, ill. Pályázati Irodájának honlapját, a Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ honlapját, a Giessen-Gödöllõ egyetemi partnerkapcsolat honlapját, a Szent István Egyetemi Napok honlapját, a GTK levelezõ képzésének jegyadatbázisát, a SZIE online pályázat- és szerzõdés nyilvántartási rendszerét, a MAGISZ honlapját, a MAINFOKA URL-katalógust, benne több mint 10.000, növényekre, állatokra, cégekre, országokra (agrár)specifikus linkkel. A MIAÚ látogatottsági csúcsa így közelíti a 20.000 visit/hó értéket.
Az Online Gazdasági Informatika Lexikon (OGIL) gondolata
A számos szolgáltatás mellett a MIAÚ valódi éltetõje az oktatás. Az 1998 óta lényegében kizárólag digitális alapú tananyagfejlesztés és -terjesztés az Internetes hallgatói hozzáférés viszonylagos fejletlensége miatt odavezetett, hogy az online, térítésmentesen elérhetõ tananyagot célszerûnek tûnt CD-n is kiadni. A CD az online szerverkereséshez képest hatékonyabb és szélesebb körû lokális keresést biztosított, ill. használatához elegendõ egy hálózatba nem kötött PC is. A hallgatók zöme a korlátlan és komfortos digitális hozzáférés ellenére a kapott tananyagrészeket kinyomtatva, szekvenciálisan kísérelte meg feldolgozni. Nem változtatott lényegesen ezen az sem, hogy a ZH tesztkérdések egyre nagyobb volumenû katalógusa alapján a felkészülés logikus és hatékony módja a keresés lett volna. További motivációt jentett újszerû oktatási és tanulási módszerek kialakítására az is, hogy a szóbeli vizsgákon még a legfelkészültebb hallgatók sem igazán látták át a tárgyalt szakkifejezések egymáshoz való (halmazelméleti) viszonyait. Emellett a tanszéken bírálatra kerülõ TDK- és diplomamunkák is azt sugallták, hogy a klasszikus irodalmi feldolgozásokban a hallgatók nem tudnak, nem akarnak szembesülni az egyes szakterületek misztikus fogalmi zavaraival, s így végül gyakran valódi cél és hasznosság nélküli látszatteljesítmények születnek.
Az OGIL keletkezése
Az elõbbiekben felsorolt motivációk alapján 2001 õszi félévében úgy a nappalos, mint az egyéb (levelezõ és posztgraduális) képzések esetében az alábbi feladat került kijelölésre. Minden hallgatónak egy, a félévi oktatás során felmerülõ szakszót kellett körülírnia a következõ szempontok figyelembe vételével:
az adott szóhoz szakmai szempontból kapcsolható, azzal alá-, fölé- vagy mellérendeltségi viszonyban lévõ (rokon értelmû) szó választása,
a három választott szakkifejezés és az adott szó viszonyának (hasonlóságok, illetve különbségek) magyarázata definíció alapján, és szabadon alkotott, vagy szakirodalomban fellelhetõ példák alapján,
az adott, vagy a választott szóval foglalkozó MIAÚ irodalmak (5 cím), illetve más online irodalmak (3 cím) pontos megjelölése,
az online források mellett klasszikus papír alapú irodalmi hivatkozások gyûjtése (3 cím),
a felhasznált online és papír alapú irodalmakból következõ, az adott szóra vonatkozó definíciók leírása vagy megalkotása,
kritikai megjegyzések az irodalmi feldolgozással kapcsolatosan,
a hallgató által javasolt tesztkérdések, és azok megoldása a feldolgozott szóval kapcsolatosan,
az adott szó megadása legalább egy, a hallgató által ismert idegen nyelven.
Az oktatói segítség-irányítás a feladatmegoldás során is a hallgatók rendelkezésére állt konzultációk formájában, mellyel azonban tapasztalataink szerint nem élt minden hallgató. Az elsõ megmérettetés a gyakorlatvezetõnek történõ feladatleadás volt, melynek során a hallgató munkáját segítõ-korrigáló megjegyzésekkel látták el. Az ez alapján történt javítások kerültek végsõ bírálatra.
A feladatok javítása-értékelése során szerzett tapasztalatok:
A hallgatók a szóbeli felhívás ellenére is csak ösztönösen alkalmazták az alá-, fölé, mellérendeltség (azonosság, hasonlóság, asszociáció) kategóriáit a szakmai szempontból összetartozónak ítélt szakkifejezések definiálásában.
A hasonlóság és különbség magyarázata szinte alig-alig sikerült valakinek is. Különösen a példák kreálása jelentett gondokat.
Valódi (a szakirodalom ellentmondásait feltáró) kritikai észrevételt csak ritkán tettek a hallgatók.
Az a magától értetõdõ és elõtanulmányokat nem igénylõ elvárás, miszerint szabatos (mind a klasszikus, mind az online irodalmakra vonatkozóan) hivatkozásokat adjanak meg, nem várt mértékben okozott nehézséget.
A több száz hallgatói feladat alapján természetes igényként lépett fel a hallgatókban és az oktatókban egy lexikon kialakításának gondolata. Az OGIL létrehozásának elsõdleges hallgatói motivációja egyrészt a mindenkori saját feladat széleskörû minta alapján történõ megoldása, másrészt a vizsgára felkészüléskor a minden hallgatót terhelõ egyedi keresgélés helyett egy hatékony munkamegosztásban való részvétel volt. A választott online jelleg az eddigi digitális és távoktatási jellegû kínálatba szervesen illeszkedett.
Az OGIL technikai megvalósítása
A kiadott feladatban a szempontok rendszerezett összegyûjtése a hallgatók által is kezelhetõ módon Excel táblák segítségével történt, melyet könnyen lehet adatbázisba konvertálni. Ez a szempontrendszer egyúttal a szótár struktúráját is jelenti.
A technikai kialakításban egyrészt a már meglévõ minták és szerver-oldali scriptek hasznosítása, másrészt új technikák alkalmazása volt a cél. Így került sor olyan látványelemek megvalósítására, mint a dinamikus HTML menük megjelenítése, és az adatbázis többszempontos lekeresése.
Idõrendi szempontból az OGIL tehát egyszerre fejlõdik mind tartalmi, mind technikai vonatkozásban, melynek lépései a következõk:
az adott szavak nyomán felmerülõ logikai és asszociációs láncok kialakítása, melynek megjeleníthetõ formája a települések közötti távolságokat feltüntetõ táblázatból ismert trianguláris mátrix, ahol értelemszerûen az olvasás irányát is meg kell adni,
a szótár bõvítésének egyik lépése, hogy a hallgatók által hozott szavakat is feldolgozzuk, mely kihat a trianguláris mátrix méretére, illetõleg a logikai és az asszociációs láncok hosszára, elágazásainak számára,
kereszthivatkozások kialakítása az online anyagokra és a kapcsoló szavakra,
oktatói észrevételek fejlesztése,
hallgatói kritikák integrálása egymás munkájáról,
szakmai hozzászólások és javaslatok feldolgozása a különbözõ bemutatók és az Internet nyilvánossága alapján (ez egyben az integrálódó egyetem tananyag-konszolidációjának egyik lépése is lehet),
egyéb online szótárak és lexikonok katalogizálása, és a lehetséges integrációs pontok kialakítása,
a szakkifejezés- és a dokumentum-menedzsment (óratervek és ajánlott irodalmak hipertextes kapcsolását célzó) stratégiák integrálása (vö.: http://interm.gtk.gau.hu/szuv/).