Orczán Csaba Sándor BSC – Orczán Zsolt Dr.

A CSEND VILÁGA – elektronikus újságírás oktatása hallássérülteknek


Napjaink a kommunikáció forradalmát éli. Állandó hír,- és információözön zúdul a rádióhallgatókra, televízió nézőkre, káprázik a szem – zúg a fül, de vannak, akik ebből ugyancsak keveset élvezhetnek. Mert ők az örök csend világában élnek – hallássérültek. Így számukra a média egy szűkebb, de nem távolról sem kisebb területe marad az információ tengeréből: a nyomtatott sajtó, és az elektronikus újság, azaz E-jurnál.

A mindennapok média-kavalkádjában, a Föld digitális ütőerein száguldó hírek egyre nagyobb része azonban nem, vagy nem csak weblapként, hanem – E-újságként jut el a fogyasztóhoz. Előnyei kézenfekvőek, elég ha csak arra gondolunk, mennyivel könnyebb, ha hosszas keresgélés, böngészés helyett közvetlenül az elektronikus postaládánkba kerül az információ, sőt annak tartalmát megrendeléskor, de akár később is saját igényeinkre szabhatjuk.

Nos, ha van zsurnál, van zsurnalisztika is, és ebből következően zsurnaliszta, azaz újságíró is. Azt pedig képezni kell. Lehet, lehet, hogy igaz a vicc: “ Az olvasó magától terem, de újságíró ? Annak születni kell! “ - de ez nem jelenti a pedagógia, az oktatás szükségességének tagadását.

Az ezer éves magyar újságírásban elég későn, Európai viszonylatban viszont legelsőként született meg 1990-ban az E-újság (MET). Eleinte sajtójogi szempontból nem tudták besorolni, így (digitális-) szamizdat volt, de később issn számmal ellátva nyilvántartásba vették (Hu ISSN 1216-0229). Közben azonban megkezdtük az újságíróképzést is. Erre a sajátos média-területre ugyanis mindenképpen speciális ismeretekkel rendelkező szakemberek kellenek.

A képzés szakmai viszonylatai: mit tanítsunk (tanterv és anyagfejlesztés), milyen módon (didaktikai, módszertani kérdések), és hogyan terjesszünk

(informatikai szak-metódika).

Az oktatás főbb –tartalmi- kérdései közül ki kell emelni, a műfajismereti anyagokat, valamint a fotózás – filmezés alkalmazott módszertanát és kiemelten a biztos informatikai tudás anyagát, annak szakmódszertani vonatkozásaival együtt. Mivel az Internet világnyelve a CMS-t VMS-t felváltó UNIX, ezt kellett az informatikai anyagba illeszteni.

Mivel az utóbbi években hallássérültek oktatásával is foglalkozom (O.Cs.), érdekes, és újszerű fejlesztési területként ki kellett fejleszteni a jelnyelv sajátos szakmai jeleit. Ezekből mutatok be néhányat kedves hallgatóinknak.

Alapszabály az, hogy a hallássérültekkel mindig szembe kell állnunk, mert a szájmozgásunk is segíti a megértést. Fontos az is, hogy ne artikuláljunk túl, mert az már félreérthető (mert szokatlan számukra). A kézjelek pedig, zömükben mellmagasságunkban legyenek. (Az itt bemutatott jelek néhánya már a korábbi tudománynapi alkalmakból esetleg más ismert önök előtt, ezért elnézést kérek, de sok új jel is kifejlesztésre került).

Végül a tapasztalatok tárházából szemelgetve megállapítható, hogy a hallássérültek igen fogékonyak úgy az újság –mint média, mint pedig az újságírás és rendkívül befogadóak az informatika világa, és sajátos tudásanyaga területén.

Ennek fő oka az, hogy e területen – ennek sajátosságaiból fakadóan - nem érzik hátrányban magukat a hallókhoz képest. A szakirányú, és szakszerű oktatással tehát nagy lépést tehetünk előre a mindenoldalú rehabilitáció egyre szélesedő ösvényén.