HÁLÓZATI FORRÁSOK A VEGYÉSZKÉPZÉSBEN

Meskó Eszter, Pálinkó István

SZTE Szerves Kémiai Tanszék, Szeged, Dóm tér 8. (mesko@chem.u-szeged.hu)

"A tudomány lényege a kommunikáció" (F.H.C. Crick, Orvosi Nobel díj 1962. az élõ anyag információhordozóinak, a nukleinsavaknak a szerkezetkutatásáért)

A 166/1997. (X:3.) Kormányrendelet a természettudományos felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szól. Másképpem fogalmazva azt határozza meg, hogy milyen ismereteket kell a képzés során elsajátítani egy hallgatónak egy adott diploma megszerzéséhez. Az általános rész sorolja fel azokat a tanulmányi területeket, melyek minden természettudományos kutató szakra érvényesek. Sem ez, sem a vegyész szak sajátos képesítési követelményei nem tartalmazzák az információkeresést, mint a képzés részét. A szakirodalom feldolgozásához szükséges idegen nyelv ismeretének szükségessége fogalmazódik meg csupán. A kémiai informatikus szak az, amelynek képesítési követelményeiben megtalálható a kémiai adatbázisok kezelése, a kémiai információ keresése, mint önálló tanulmányi terület. Mindezek alapján nem kérdéses, hogy e tekintetben az 1997-ben megalkotott és azóta számtalanszor módosított kormányrendelet nem felel meg a kor, az információs társadalom követelményeinek.

Természetesen a kutatók mindig is követték a szakirodalmat, mindig is publikálták gondolataikat, eredményeiket. Azonban ma már a kommunikáció során óriási mennyiségû információt kell tudni kezelni, ráadásul a természettudományos információk elavulása még gyorsabbá vált, valamint merõben új információs technológia jött létre, amely képes ilyen mennyiségû információ tárolására és feldolgozására. Mindezek szükségessé teszik, hogy az információ keresése és közlése, mint tananyag, megjelenjen az oktatásban is. Az új információs technológia alapvetõ eszközeinek elsajátításán túl szükséges olyan módszerek megismerése, melyek hatékonnyá teszik a keresést (közlést), és lehetõvé teszik az értékes és értéktelen információ gyors megkülönböztetését. Ez utóbbira ugyanis biztosan nincs idõ.

A Szegedi Tudományegyetem Kémiai Tanszékcsoportja kötelezõ tárgyként Szakkönyvtári ismereteket tanít hallgatóinak. Ez két módon történik, egyrészt a tanszékcsoport könyvtárosa által tartott, egy erre irányuló óra keretében a diákok megismerkednek a nyomtatott Chemical Abstract használatával. Másrészt számos laboratóriumi gyakorlat elvégzése, vagy az úgynevezett projektmunkák elkészítése bizonyos irodalmazást is szükségessé tesz, melyben az adott tárgy oktatója segít. Mindkét esetben a Kémiai Tanszékcsoport könyvtáraiban megtalálható nyomtatott anyag használatáról van szó. Vagyis a legalapvetõbb kézikönyvek, szakterületi monográfiák, a Chemical Abstract 1919-1996 közötti kötetei, valamint az egyre szûkülõ folyóiratállomány füzetei kerülnek a hallgatók kezébe.

A Kémiai információ keresése címû új, szabadon választható, egy féléves tárgy tematikáját és munkamenetét szándékozzuk bemutatni elõadásunkban. Célunk az, hogy megtanítsuk hallgatóinknak, hogyan lehet az egyre gyorsabban növekvõ mennyiségû kémiai információt kezelni, használni. Sajnálatos módon jelenleg nincsenek meg a technikai feltételei annak, hogy minden vegyészhallgató számára kötelezõ tárgyként szerepeljen a Kémiai információkeresés.

A kurzus leírása

Bevezetõ fogalmak: az információ jellemzése, különös tekintettel az elektronikus információra; az információforrások típusai.

A tárgy címébõl adódóan célszerû az információ fogalmával kezdeni, melyet szakterületenként eltérõen értelmeznek. Az információ jellemzõirõl is szólni kell röviden, mivel azok meglehetõsen eltérnek az anyag és az energia jellemzõitõl. A legfontosabb ezek közül az, hogy az információ csak egy meghatározott környezethez, rendszerhez viszonyítva létezik. Emiatt kell pl. egy szakmai elektronikus adatbázis találati halmazához megadni a pontos keresõ kérdést és az adatbázist is, különben értelmetlen az információ.

Az információforrások típusainak ismerete pedig ahhoz szükséges, hogy az irodalmazás céljának megfelelõ forrásokkal dolgozzunk. Például egy új kutatási téma indításánál értelmetlen idõpazarlás csak elsõdleges irodalmakra támaszkodni.

Az elektronikus információs technológia alapvetõ eszközeinek használata: különbözõ típusú fájlok létrehozása, kezelése, Internet, www, elektronikus levelezés, csatolt fájl.

Minden TTK-s hallgatónak, így a vegyészeknek is kötelzõ tárgy a "Bevezetés az informatikába". Ennek során elõadás és géptermi gyakorlat keretében kapnak alapvetõ felhasználói számítógépes ismereteket. Ezek rendszeres alkalmazására tanulmányaik során csak jóval késõbb kerül sor. Így a kurzus kezdetén néhány feladat révén fel kell frissíteni ezeket az ismereteket.

Keresés a weben: keresõgépek, katalógusok, portálok, az interneten található információk kritikai értékelése.

Meglepõ módon még a rendszeresen internetezõ hallgatók sincsenek tisztában a különbözõ keresési lehetõségekkel, s ezzel együtt a fellelt információk értékével sem. A keresõgépek és katalógusok nagyon jó és gyors áttekintését adja Carole Leita összeállítása.¹ Az információkeresésben a hogyan kérdés mellett nagyon fontos a mit kérdés is. Vagyis, hogy mit találtunk. H. N. Tillman megfogalmazását idézve² "a hálózati adatok lápjában értékes aranyrögök és hihetetlen mennyiségû ócskaság, szemét található". A hálózaton található információk kritikus értékelésének fontosságát mutatja, hogy több egyetemen önálló kurzusként szerepel, s a témával számos közlemény³ foglalkozik. A különbözõ szerzõk szempontrendszere sokban hasonlít. Többnyire struktúrájukban van eltérés, valamint a hangsúlyokban. Hallgatóinknak A. Smith⁴ rendszerét mutatjuk be kisebb módosítássokkal.

Kémia a weben:

OPAC - könyvtári katalógusok⁵

elektronikus folyóiratok⁶

NPA - Nemzeti Periodika Adatbázis⁷

MSDS - kémiai és egyéb biztonsági adatok⁸

ChemWeb.com - informciók a kémiai kutatás és ipar számára⁹

Royal Society of Chemistry - szakmai társaságok¹⁰

Elsevier Science - kiadók¹¹

felsõoktatási intézmények a világban¹²

EISZ - az Oktatási Minisztérium nemzeti információs programja a felsõoktatás és a kutatás számára¹³

SCI-Expanded - Science Citation Index Expanded¹⁴

PubMed - az orvosi-biológiai adatbázis¹⁵

USPTO - amerikai szabadalmak¹⁶.

Az alapvetõ hálózat-használati tudnivalók után néhány, különbözõ típusú, kémiai információt tartalmazó oldal bemutatásával szemléltetjük a hálózati források sokszínûségét. Kiemelten, a legrészletesebb módon az Oktatási Minisztérium Elektronikus Információszolgáltatás nevet viselõ nemzeti programjával, s annak elemeivel ismerkednek meg a hallgatók. Egy szöveges összeállítást kell készíteniük, melyben ismertetniük kell az EISZ lényegét és elemeit, jellemezniük kell a korábban már alkalmazott szempontok alapján az SCI-Expanded adatbázist.

A ChemguideSearch oldal,¹⁷ amely a kémiával kapcsolatos internet szerverek teljesszövegû keresõgépe, alapvetõ fontosságú minden vegyész számára. Egy másik speciális keresõgép az Elsevier Science által létrehozott Scirus.¹⁸ Ez nem egy szakterületre, hanem a tartalom tudományos voltára koncentrál. A web oldalak teljes szövegét indexeli fel, megtalálja mind a szabadon, mind a kontrolláltan elérhetõ odalakat, s nemcsak a szöveges fájlokat.

Adatbázisok jellemzése: tartalom, az adatbázis típusa, a keresés eszközei és típusai, a találatok megjelenítése és feldolgozása, speciális szolgáltatások.

A ChemWeb.com oldalon szolgáltatott ingyenesen elérhetõ adatbázisok közül háromnak a fenti szempontok szerinti összehasonlító elemzése révén a hallgatók szert tesznek arra a tudásra, mellyel képesek lesznek általuk addig nem ismert adatbázisok használatára is.

Keresés adatbázisokban

mezõk, Boole operátorok, helyettesítõ karakterek, a keresés általános lépései.

A teljes szövegû adatbázisokban történõ keresés legalapvetõbb eszköztárának és általános menetének megismerése után a hallgatóknak két szakmai adatbázisban (SCI-Expanded és PubMed) kell több lépéses keresést végezni egy általuk választott témában (pl. diplomatéma). Ezt részletesen kell dokumentálniuk elektronikus formában. Ez magában foglalja az adatbázis megadását, a keresési történetet, a találati halmazt vagy egy leválogatott találati halmazt, egy kiválasztott találat teljes formátumban történõ megjelenítését és annak fellelhetõségét Magyarországon. Továbbá az utolsó keresõkérdés vagy a teljes keresési stratégia megõrzését a szolgáltató által nyújtott lehetõség szerint úgy, hogy az ismételt "futtatás" révén követõ témafigyelésre legyen alkalmas.

A heti 2 órás tárgy oktatásakor a hallgatókkal történõ kommunikációnk elektronikusan történik. A kiadott feladatokat (kb 10 feladat) elektronikus formában kell "beadniuk". Szinte hihetetlen, de eddig minden évben voltak hallgatók, akik a kurzus kezdetekor nem rendelkeztek számítógépes postaládával. Ez is azt jelzi, hogy az egyetemi képzésben feltétlenül szükség van egy ilyen jellegû tárgyra.