Előadásom témája a 2006-ban a Debreceni Egyetem Informatikai Karán diplomamunkaként készült, Információkereső tezaurusz a magyar leíró nyelvészet témaköréből című munka ill. annak jelentősen átdolgozott, Relex [9] tezauruszkezelő programmal szerkesztett változatának készítése közben felmerült osztályozási problémák, és azok megoldási lehetőségei.
2.1. A főnév: az elvontság-konkrétság kérdése. A főnév szócikke a tezauruszban: sok tulajdonságot és cselekvést kifejező főnév ontológiai szempontból kikerült az 'elvont' kategóriából, a jelenleg használatos grammatikák mégis mégis oda sorolják őket.
2.2. A
határozószó osztályozása: a nyelvtanok három szempont szerint osztályozzák a határozószó fajtáit. Ezek mindegyikét szerepeltetnem kell-e a tezauruszban, és ha igen, hogyan? Legyen-e valamelyik szempontnak kitüntetett szerepe, és ha igen, mi alapján?
2.3. A névmás osztályozása: ugyanaz a kérdés merült fel, mint a határozószó osztályozásakor: melyik osztályozási szempont jöhet számításba az elfogadottak közül, legyen-e egy kitüntetett, és ha igen, melyik?
2.4. A számnév és a melléknév: a hagyományos számnévfogalom elhagyása és az ebből fakadó ellentmondások; a melléknév kategória kibővítése. Három számnévfajta átkerült a melléknév kategóriába, más fajtákat ugyanakkor még mindig számnévként jelölnek, és a számnév terminus használatban van. Ennek a változásnak a hatása a szófaji rendszerre, és bemutatása a tezauruszban.
2.5. A segédigék osztályozása: a nyelvtanok más-más szempontból közelítik meg, másképp nevezik és másképp kategorizálják a segédigéket: hogyan lehet ezeket egységesíteni a tezauruszban?