Az előadó az elektronikus tanulási környezetek kulcs elemeit vizsgálja egy átfogó elméleti koncepció kereteiben. Kísérletet tesz a fogalom definíciójára, miközben interdiszciplináris megközelítéssel elemzi a 21. század elejének tanulási környezetét. Az előadás fontosabb tézisei:

1. Az elektronikus tanulási környezetek nem a hagyományos tanulási környezetek alternatívái. Az elektronikus tanulási környezet a kulturális átadás mára kialakult feltételrendszere, a kognitív habitus legújabb formája.

2. Az elektronikus tanulási környezet emblematikus képernyő-felülete a donaldi ?külső szimbolikus tár? (external symbolic storage) sajátos ?metamorfózisának? eredménye. Ez az átalakulás több, jól azonosítható lépésben történt.

3. Az elektronikus tanulási környezetekben rendelkezésre álló eszközrendszer két forrásból
szerveződik: a számítógéppel segített tanulás eszközrendszere (computer based learning), és az internetes, webalapú tanulás eszközrendszere (web based learning).

4. Az elektronikus tanulási környezet rendszerszemléletű értelmezésének egyik lehetséges módja a tanulási környezet mezovilág modelljének alkalmazása. A mezovilág modell implikálja, hogy az iskola csupán egy beágyazott rendszer egy vertikális és egy horizontális információuniverzum között.

5. A tanítás - mindenek előtt - valós időben kibontakozó ?performansz?. Dialógikus társas tudáskonstrukció - személyesen vagy elektronikus közvetítéssel. A kulturális átadás alapvetően vertikális folyamat, amely személyes kapcsolat kontextusában történik.

6. A kulturális evolúció, a kognitív pszichológia és az evolúciós pszichológia fogalomrendszerének megismerése és alkalmazása gazdagíthatja a didaktikai gondolkodást, és ezzel pozitív hatással lehet a pedagógiai gyakorlatra.