A tudásalapú társadalom elérésének látványos jelensége a széles tömegek információkezelési szokásainak gyors változása, fejlődése. Amennyiben az oktatást a közeljövőben is szervezett keretek között kívánja tartani a társadalom, akkor elengedhetetlen, hogy pont e rendszer kulcsszerepét betöltő tanárok, oktatók képessé váljanak az új ismeretszerzési szokások megértésére, támogatására, megtanítására.

Magyarországon az elmúlt években örvendetes mértékben erőre kaptak azok a szakmai műhelyek, amelyek célul tűzték ki a tanártársadalom érdeklődő részének ilyen irányú segítését. Ezzel együtt számos tanulmányi keretrendszer neve is bekerült a köztudatba. Sajnos a köznapi gyakorlatban még nem általánosak ezek rendszerek. Általában néhány lelkes, felkészült tanárkolléga áldozatos munkáján múlik, hogy ezek a szoftverek ne tovatűnő informatikai kísérlet legyenek, hanem a tanítást több ponton támogató oktatási eszközök. Az előadás szerzője pozitív példán keresztül mutat be egy évek óta eredményesen működő vegyes (blended) oktatási modellt, ahol a jelenléti oktatást hatékonyan kiegészíti a Moodle tanulmányi keretrendszerre épülő e-learning képzési forma. Ennek keretén belül több ezer tanuló oktatási zajlik, akik nappali tagozatos egyetemi hallgatók, illetve másoddiplomás képzésen résztvevő, munka mellett tanuló idősebb korosztály.

Adatbányászati eszközzel (SPSS Clementine) történt kutatás során nem csupán egyetlen tantárgy (kurzus), hanem teljes e-learning képzések vizsgálatára, elemzésére nyílt lehetőség. A Moodle rendszerünkben létrehozott közel félszáz tantárgyhoz kapcsolódó tanári és tanuló tevékenységek fél éven át rögzített naplóbejegyzései alapján sikerült jellemző és sajátos viselkedésmintázatot követő felhasználói csoportokat megnevezni. Szintén az adatbányászati eszköztár segített annak az értékelési eljárás kidolgozásában, amely a Moodle keretrendszerben összeállított kurzus szerkezete alapján várható hatékonysági mutatószámot közöl a kurzusszervezők felé.

Az előadás bemutatja az értékelési eljárást, amellyel következtetni lehet a tanárok hatékonyságára az elektronikus tanulmányi keretrendszerek kezelésében. Valamint kitér olyan új információkezelő formák vizsgálatára (ismerettérképek), amelyek segítségével a a digitális világban végzett felhasználói kreativitás (új ismeretek előállítási hajlandósága) mérhetővé válik.