Speciális számítógépes alkalmazások, digitalizáló tábla és projektor ad lehetőséget arra, hogy élőben láthassuk szabadkézi rajzok, festmények megszületését. A digitális alapokon nyugvó képzőművészet felcseperedett, már nem azonosítható kizárólagosan a néhol bárgyú, néhol színvonalasabb computeres játékok, vagy manga stílusú rajzfilmek világával, ennél sokkal többre képes. Egy bizonyos ?virtuális tér? kutatása már a reneszánsz kor (Andrea del Castagno, Mantegna) óta, a szürrealistákon keresztül (Salvador Dali, Max Ernst) fellelhető a művészetben, a rögtönzött, majd eltűnő képalkotás pedig a XX. század leleménye. Ezen a bemutatón is ilyen elillanó képeket látunk. Kicsit átmenet ez a jelenség a film és a képzőművészet között, a digitális technika egyébként is különösen alkalmas a műfajok közti áthallás bemutatására. A performance, és a számítástechnika ilyen jellegű alkalmazásának egyik eredője Henry-Georges Clouzot 1956-os, Picasso Misztérium című filmje, ahol a kamera azt rögzítette egy kifeszített pausz egyik oldalán, amit a mester a túloldalon rajzolt rá. Hasonlóan úttörője a műfajnak Cakó Ferenc homok-animációs bemutatója. A ?hordozható? funkció tökéletesítésével és a technika fejlődésével ez a bemutató elképzelhető attraktív kültereken, épületekre, téridomokra, vagy akár tereptárgyakra vetítve is.