E-papír kísérletek a hazai közoktatásban

Kis-Tóth Lajos Dr. <>
Eszterházy Károly Főiskola

Az ePapír pilot projekt a „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” – TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-002 számú kiemelt projekt részeként valósul meg.

A kutatást és a fejlesztést az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából az E-Animation Zrt., az Apertus Közalapítvány a Nyitott Szakképzésért és Távoktatásért, az Apertus Távoktatás-fejlesztési Módszertani Központ Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft, valamint az Eszterházy Károly Főiskola konzorciumi megállapodás keretében végzi.

Az e-papír pilot projekt célja a nagyközönség számára is elérhető, digitális információ megjelenítésére és kezelésére alkalmas, elektronikus könyv jellegű eszközök kipróbálása a mindennapi oktatásban.

A kísérletben résztvevő iskolák:

A kísérletben résztvevő iskolák:

A kísérletben résztvevő iskolák:

A kísérlet keretében a 7. és 11. évfolyamból két osztályt és az őket tanító pedagógusokat elláttuk az eszközzel és a tanórákon használt tananyagokkal,. A harmadik osztály a kontrollcsoport szerepét töltötte be. A módszertani kísérletet hat hetes időtartamra terveztük (szeptember 1. – október 31.), amely során a tanulókkal különféle attitűd- és tudásmérő tesztek kitöltetésével vizsgáltuk az elektronikus tanulási környezetek hatását a tanítás-tanulás folyamatára. A kísérlet sikeressége érdekében a tanulók nem használtak az érintett tantárgyakból hagyományos tanulási eszközöket, azaz tankönyveket, feladatgyűjteményt.

A kísérlet keretében a 7. és 11. évfolyamból két osztályt és az őket tanító pedagógusokat elláttuk az eszközzel és a tanórákon használt tananyagokkal,. A harmadik osztály a kontrollcsoport szerepét töltötte be. A módszertani kísérletet hat hetes időtartamra terveztük (szeptember 1. – október 31.), amely során a tanulókkal különféle attitűd- és tudásmérő tesztek kitöltetésével vizsgáltuk az elektronikus tanulási környezetek hatását a tanítás-tanulás folyamatára. A kísérlet sikeressége érdekében a tanulók nem használtak az érintett tantárgyakból hagyományos tanulási eszközöket, azaz tankönyveket, feladatgyűjteményt.

A kísérlet keretében a 7. és 11. évfolyamból két osztályt és az őket tanító pedagógusokat elláttuk az eszközzel és a tanórákon használt tananyagokkal,. A harmadik osztály a kontrollcsoport szerepét töltötte be. A módszertani kísérletet hat hetes időtartamra terveztük (szeptember 1. – október 31.), amely során a tanulókkal különféle attitűd- és tudásmérő tesztek kitöltetésével vizsgáltuk az elektronikus tanulási környezetek hatását a tanítás-tanulás folyamatára. A kísérlet sikeressége érdekében a tanulók nem használtak az érintett tantárgyakból hagyományos tanulási eszközöket, azaz tankönyveket, feladatgyűjteményt.

A kísérlet során megvizsgáltuk az eszközrendszer, és az interaktív tanulási környezet lehetőségeit, előnyeit, hátrányait, összegyűjtöttük és közkinccsé tesszük a módszertani és gyakorlati tapasztalatokat.

A kísérlet másik aspektusa, hogy előtérbe helyezzük a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott kompetencia alapú tanulást melynek célja, hogy gyermekeink, a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” történjen. Ezek a tanulók olyan elektronikus tanulási környezetben tanultak az elmúlt hetekben, amely bátran nevezhető világszínvonalúnak.

Előadásomban a kísérlet eredményeiről számolok be.