A tanulmányban egy többrétegű kutatás eredményeit szeretnénk bemutatni, melynek fő iránya a szoftvertermék használat közbeni minőségének mérése volt könyvtári környezetben. A használat közbeni szoftvertermék minőség jelentése Nigel Bevan (Bevan 1999) szerint a szoftvertermék minőségének használói nézete, a szoftverminőség jellemzőknek a felhasználókra gyakorolt kombinált hatása. Ez a hatás az adott használói környezetben mérhető a használói hatékonysággal, termelékenységgel és elégedettséggel, melyek méréséhez az ISO/IEC 9126-4 szabvány (ISO/IEC, 2004) biztosít mérőszámokat.

Konkrét kutatásunk esetében a vizsgált szoftvertermék egy integrált könyvtári rendszer OPAC modulja volt, a felhasználói környezetet egy egyetemi könyvtár, és az ebben a környezetben jellemző használói csoportok alkották

A kutatásnak a következő céljai voltak:

• Elsősorban arra kerestük a választ, hogy egyetemi könyvtári környezetben a használók a könyvtári online katalógus használatakor mennyire tudnak hatékony, teljes és eredményes tárgyi kereséseket lebonyolítani, és ezek a tényezők milyen mértékben befolyásolják a kereséshez felhasznált szoftvertermékkel kapcsolatos elégedettségüket.
• A kutatás további célja volt annak kimutatása, hogy a különböző szempontok szerint definiálható használói csoportok eredményei között van-e lényeges, kimutatható különbség a keresések hatékonysága, teljessége, eredményessége és a szoftverrel kapcsolatos elégedettségük vonatkozásában.

A kutatás módszerei

A szoftvertermék használat közbeni minőségének mérése az ISO/IEC 9126-4 szabvány ajánlásai szerint, a valós használói környezetet modellező teszt környezetben mérhető legsikeresebben. Vizsgálatainkhoz a tesztkörnyezet a következő módon biztosítottuk:

Az egyetemi könyvtár oline katalógusának létrehoztuk olyan elérhetőségeit, melyekhez csak a vizsgálatban résztvevőknek volt hozzáférésük. Ez biztosította, hogy a teszthasználók tárgyi kereséseit rögzítő naplófájlok elkülönültek a könyvtár többi használóinak kereséseit rögzítő fájloktól. Erre azért volt szükség, mert a szoftvertermék használat közbeni minőségének méréséhez a naplófájlokból nyertük ki a szükséges adatokat. Az egyes naplófájlokat konkrét személyekhez tudtuk így kötni, ami azért volt nagyon fontos, mert a használói elégedettséget minden használó esetében kérdőívvel mértük.

A vizsgálatba vont személyek kiválasztásakor arra törekedtünk, hogy a minta tükrözze az egyetemi könyvtár szokásos és jellemző használóinak csoportját. A használók összetétele vegyes volt életkor, munkahely, képzőhely, nemek szempontjából is, és az is nagyon fontos volt, hogy feltételezhetően eltérő ismeretekkel és jártassággal bírtak az információkeresés területén.

A vizsgálat lebonyolítása

A vizsgálat adatfelvételi része azt jelentette, hogy a teszthasználók a megadott címen bárhonnan és bármikor szabadon elérhető OPAC-ban elvégeztek öt, elsősorban tárgyi elemekre irányuló keresést, majd a keresés után kitöltöttek egy elégedettségi kérdőívet a használt szoftvertermékre vonatkozóan. A használói csoportok definiálása nem okozott gondot nemek, életkor, könyvtári szakmai előképzettség, munkahely, képzőhely szerint, viszont annak eldöntése, hogy milyen szintű jártassággal bírnak az információ-visszakeresés, elsősorban a tárgyi keresések területén már bonyolultabb feladat volt.

A vizsgálat eredményei

A napló fájlokból nyert adatokból az ISO/IEC-9126-4 szabvány mérőszámai alapján kiszámoltuk a teljes teszt használói csoport hatékonyságát, keresési teljességét, a szükséges feladatidőt, az eredményességet, a kérdőívek alapján a szabvány előírásai szerint mértük a szoftvertermékkel kapcsolatos elégedettségüket. Megvizsgáltuk, hogy a teljes használói csoportban a szoftvertermékkel kapcsolatos használói elégedettséget mely tényezők befolyásolták a legnagyobb mértékben. Ehhez kiszámoltuk a hatékonyság-elégedettség, teljesség-elégedettség, eredményesség-elégedettség, feladatidő-elégedettség korrelációs együtthatók értékét.

Ezt követően az előbb felsorolt elem párok korrelációs együtthatóit kiszámoltuk a teszthasználók következő szempontok szerint tovább bontott csoportjaiban is.

• Vizsgáltuk, hogy kimutathatók-e a nemek szerinti különbségek információ-visszakeresési problémahelyzetben.
• Vizsgáltuk, hogy a használók keresési attitűdjei alapján létrehozott csoportok milyen sajátságos jegyeket mutatnak hatékonyság, teljesség, eredményesség és feladatidő terén, és lényeges eltérés van-e az egyes csoportok elégedettsége között.
• Vizsgáltuk , hogy a különböző életkori csoportokhoz tartozó használók között kimutathatók-e eltérések a keresések sikeressége és az elégedettség között.
• Végül azt is tanulmányoztuk, hogy az egyetemhez kötődés jelent-e valamilyen pozitív elmozdulást az értékekben.

Irodalom:

Bevan, N., 1999. Quality in use: Meeting user needs for quality. The Journal of System and Software. 1999. no. 1. pp. 89-96.

ISO/IEC TR 9126-4: Software engineering-Product quality-Part 4: Quality in use metrics, 2004. ISO/IEC 2004.