A nyomtatott könyv elterjedésével a Gutenberg-galaxis forradalmian változtatta meg az információ terjedését, az információhoz való hozzáférést és az olvasási szokásokat. A nyomtatott galaxis egyeduralmának később nagy kihívója lett a Neumann-galaxis, mely, többek között, a tér és idő korlátait is lebontotta az információ és az ember között. Megkérdőjeleződnek-e az e-információ eljövetelével a Gutenberg-galaxis olvasási szokásai? Milyen új jelenségeket (pl. a funkcionális analfabetizmus) hoz az e-galaxis és mit kezdhetünk ezekkel? Nem csak az olvasni tudás színvonala, hanem az olvasási tevékenység kedveltségi foka is egyre csökken – hogyan jelentkezik ez a legújabb generációknál, melyek már a „digitális bennszülöttek” jellemzőivel rendelkeznek? A Gutenberg- és a Neumann-galaxis felismerhető olvasási szokásaiban milyen olvasói típusokat különböztetünk meg, és vajon párhuzamos és/vagy ellentétes befogadási mintákat produkál a nyomtatott és az e-információ? Esetleg kölcsönhatás is felfedezhető közöttük? A válasz(ok)hoz az információ befogadóját kell szemügyre vennünk, legfőképpen azt, hogy vannak-e itt és miben állnak a generációs váltások?