Röviden, ezek azok a gázok, amelyek a globális felmelegedésért felelősek a Földön. Sőt ezen felül némelyikük mérgező vagy hosszú távú terhelése egészségkárosító hatású. A kibocsátásukért nagyobb részért főképpen az ipar és a közlekedés felelős.
Látszólag az intézet egyikben sem érdekelt, mégis hogyan tudna befolyással lenni ezen gázok emissziójának csökkentésében? A válasz pedig a videó konferencia infrastruktúra, ami a felhasználóknak időt, pénzt és nem utolsósorban az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentik globális szinten.
Az NIIF intézetnél fontosnak tartjuk a környezetvédelmet és az energia felhasználásának hatékonyságát, ami mellesleg költség megtakarítással is jár. Ezért már 2003 óta tevőlegesen terjeszti magyarországi kutatóhálózatban a videó konferenciázás kultúráját. Ezt saját tulajdonú kihelyezett végponti eszközökkel, egy központi multi pont videó konferenciás eszközzel, egy központi felvevő eszközzel és szoftveres úgynevezett desktop videó konferenciás megoldásokkal teszi folyamatos fejlődés mellett.
Az végponti eszközök vegyesen SD, HD és FULL HD minőségű videó tartalmat képesek átvinni, a felvevő eszköz és multi pont videó konferencia eszköz (MCU) is FULL HD minőségű videó fogadására alkalmas.
Az előbb felsoroltak csak a videó konferencia szolgáltatást előnyös tulajdonságait írják le, azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezen eszközök fogyasztása sem elhanyagolható. A végpontok 65W, egy átlagos kijelző 100W, míg a multi pont videó eszköz 730W teljesítmény vesznek fel (ezek a mért értékek, nem a gyártó által specifikált gyári teljesítmények).
Mégis hogyan csökkenti ez az infrastruktúra az üvegház hatású gázok kibocsátását? Úgy hogy azok az emberek akik élnek a videó konferencia lehetőségeivel, azok általában egymástól távol dolgoznak, akár másik kontinensen is. Azaz ha személyesen szeretnének találkozni, mivel az a leghatékonyabb kommunikációs forma, akkor vagy mindannyiuknak vagy legalább az egyiküknek utaznia kellene, attól függően hogy szemtől-szembeni vagy csoportos a konferencia. Belátható hogy néhány videó konferencia eszköz akár több órás fogyasztása is kevesebb káros anyag kibocsátást generál, mint egy több szász kilométeres utazás. Az utazással feleslegesen eltöltött időről és az utazás tetemes költségéről nem is beszélve.
Az intézet emberi, infrastrukturális és financiális erőforrást fektet abba, hogy a tagintézményei és egyéni ügyfelei körében népszerűsítse és üzemeltessen egy FULL HD képes videó konferencia infrastruktúrát. Ennek köszönhetően egyre többen és többen élnek a kommunikáció ezen modern lehetőségével.
Tényleg jó! Valódi mérési lehetőségünk csak a videó konferenciákkal kapcsolatban van, hiszen ott rendelkezésünkre állnak a használati statisztikák napló bejegyzés formájában.
Sajnos ezek az adatok sem pontosak, sok rossz vagy sérült bejegyzés szennyezi a napló állományok tartalmát. Részben a napló készítő gnuGK szoftver verzióként változtatja a naplózás formátumát, az adatok sérülését részben az infrastruktúra sajátosságai okozzák az adat sérüléseket. Ezeket a feldolgozás előtt szűrni kell.
Szerencsére SQL táblában vannak tárolva a napló bejegyzések, így az adatok tisztítása szűrése viszonylag könnyű és kényelmes feladat. Ezekből ki lehet számolni a videó konferencia rendszer egy körülbelüli környezet szennyezési értékét.
Sajnos a másik oldalról, amivel össze szeretnénk hasonlítani semmilyen adattal sem rendelkezünk. Azaz nem tudjuk, hogy valóban találkoznának-e személyesen a résztvevők, nem tudjuk hogy milyen közlekedési eszközzel utaznának, sőt azt sem tudjuk hogy hol szerveznék meg a személyes találkozást. Szinte semmilyen adatunk nincs, kivéve a résztvevő végpontok földrajzi helyzetét közvetett alakban, erről majd később még szót ejtek.
Tehát feltételezésekkel kell élnünk:
a konferencia helyszínét illetően
a közlekedési eszköz típusával kapcsolatban (ezt a feltételezett utazási távolságtól tesszük függővé)
a jármű kibocsátásával kapcsolatban
az utazás időtartamával kapcsolatban
Most pedig lássuk hogyan lehet kiszámolni, hogy mennyire van az infrastruktúra a környezetünk hasznára.
Az intézet 3db gatekeeper-t üzemeltet melyek egy közös SQL táblába naplóznak. Sajnos ennek gyakorlati haszna nincsen, mivel egy-egy hívás akár több gatekeeper-en keresztül is át haladhat, mind eközben a hívó fél IP cím vagy GDS szám információjára kicserélődhet bármelyik a láncban előrébb lévő gatekeeper IP címére vagy GDS számára. Mivel ebben az esetben a szomszédos gatekepper lesz a hívó fél, a hívási adatok torzulnak, sérülnek. Azért is, mert a különböző gatekeeper-en átivelő hívások gatekeeper-enként külön-külön létrejövő napló bejegyzések nem hozhatóak egymással kapcsolatban.
Ez azt jelenti, elegendő csak egy gatekeeper bejegyzéseit feldolgozni. Viszont így elveszíthetjük a több gatekeeper-en keresztül létre jött hívásokat sérült hívás információkat.
A napló bejegyzésekben ugyancsak haszontalan adatnak minősül a felvevő eszközre utaló bejegyzések, ezeket a feldolgozás előtt eltávolítjuk.
Arról sem rendelkezünk adatokkal, hogy melyek a szemtől-szembeni és melyek a multi pont alapú videó konferenciák. Ezek meghatározására trükköt kell alkalmazni.
A multi pont konferenciákat határozom meg előbb, feltételezve hogy egy napon belül nem ismétlődik a behívószám. Szétválogatom napokon belül a behívószámok alapján az össze tartozó napló bejegyzéseket, és azokból részvevőket és konferenciákat készítek.
A maradék adathalmaz a szemtől-szembeni konferenciák, ahol egy sor egy konferencia és a két résztvevő már egyértelműen meghatározható.
Most már vannak konferenciák és résztvevőink, amelyek között a kapcsolótáblával valamilyen összerendelés van. Ám még mindig nem tudjuk a résztvevőink földrajzi helyzetét sem a konferencia feltételezett helyzetét, sem a konferencia helyszíne és a résztvevők közötti távolságot.
Első körben meg kell határozni a résztvevők földrajzi helyzetét, amelynek a menete a következő:
megpróbáljuk feloldani a GDS számok alapján, ez csak a belföldi végpontokra működhet, mert erről rendelkezünk saját adatbázissal
ha nem áll rendelkezésre ez a pontosság akkor az előhívőszámból feloldjuk az ország mértani közepét földrajzi helyzetként
ha az előző két lépés nem járt sikerrel akkor megpróbáljuk az IP cím alapján a freegeoip.com szolgáltatás segítségével meghatározni a földrajzi helyzetet, ennek pontossága az országtól, a régión át egészen utca pontosságú lehet
Ha az előző lépések egyike sem járna sikerrel akkor sem töröljük a résztvevőt, hát ha a jövőben még is sikerül meghatároznunk a földrajzi helyzetét, amíg ez nem történik meg egyszerűen nem vesszük figyelembe a végső számításnál.
Ezután a konferencia helyszínének meghatározás következik a, hiszen erre szükségünk van a távolság számításánál. Ez az egy konferenciában szereplő résztvevők véletlen kiválasztásán alapszik. Egyszerűen ugyan az lesz a koordinátája mint a kiválasztott résztvevőé.
Ezt követi a távolságok meghatározása:
először megnézzük hogy az éppen kiválasztott két pont között van-e már útvonal meghatározva
ha nincs akkor a Google Distance Matrix API segítségével útvonalat terveztetünk a két pont között kocsival (sajnos sem vonattal sem repülővel nem tud még útvonalat tervezni), sőt bónuszként egy becsült utazási időtartamot is kapunk
ha az előző lépések egyike sem teljesül akkor meghatározzuk a két pont abszolút távolságát gömbi koordináta rendszerben, majd a távolságtól függően előre meghatározott átlagsebességekkel kiszámoljuk az utazás időtartamát
Most már minden olyan adat rendelkezésre áll amivel egy hozzávetőleges, nagyságrendileg egyező, képet kaphatunk a videó konferencia hasznosságát illetőleg az HBONE hálózatban.
A számoláshoz elengedhetetlenül szükségünk vannak átlagos konstans értékekre. Például 300km-ig autóval számoljuk a káros anyag kibocsátást, 300-500km vonattal, 500 fölött pedig repülővel. Kellenek még a videó konferencia végponti eszközök (videó konferencia eszköz + kijelző), a multi pont videó konferencia eszköz káros anyag kibocsátásának másodpercre vonatkoztatott értékeire is.
Akkor jöjjön a jéghegy csúcsa, a megjelenítő felület. A felhasználók már csak ezzel a felülettel fognak találkozni. Ez egy drupal modul, amely lekérdezi a feldogozott adatokat, majd emberek által emészthető formában megmutatja az.
Két felbontásban készíthetünk riportokat havi illetve éves. Mind két nézetben az oldal tetején egy összefoglaló jelenik meg az adott intervallumban szereplő konferenciák számáról az összes káros anyag kibocsátás megtakarításáról és a megtakarított összes munkaóráról.
Ezt követi az időszak összes konferenciája az alábbi táblázatos formában:
konferencia azonosítója
konferencia indulási időpontja
konferencia hossza
konferenciával megtakarítható üvegházhatású gáz kibocsátás kilogrammban
A konferencia azonosítójára kattintva információkat kaphatunk a konferencia résztvevőiről a következő táblázatos formában:
résztvevő azonosítója
a feltételezett a résztvevő által kibocsátott káros anyag kibocsátás
a részvevő által valóban kibocsátott káros anyag kibocsátás
megspórolt idő
Külön jogosultság birtokában (személyiségi jogi sérüléseket elkerülendő):
szélességi és hosszúsági koordináták
a részvevők, a konferencia és a részvevők útvonala autóval tervezve Google térképen
Mind a két táblázat tartalmaz azonosítókat, de ezek a feldolgozás során jöttek létre, azaz semmilyen módon nem utal az eredeti hívásra, hogy ne lehessen egyértelműen egy-egy hívásban részvevőket egyértelműen azonosítani. A két utolsó adatot ezért sem ajánlja fel a rendszer automatikusan, sőt külön jogosultsághoz köti ezek kiadását, mivel ezekből lehetséges következtetni a résztvevők személyére vagy csoportjára.
Azzal tisztában vagyunk, hogy ha nem lenne videó konferenciára lehetőségük ezeknek az embereknek, akkor nem tanácskoznának ennyiszer, nem is feltétlen az egyik részvevő földrajzi koordinátáján tartanák a konferenciákat és nem feltétlenül autóznak a helyszínre egyedül. Itt viszont azt is figyelembe kell vennünk, hogy a videó konferencia eszközöket egyszerre nem egy hanem több személy is használhatja egy időben, hiszen egy-egy videó konferencia terem már eleve 4-12 személyre terveznek. Azaz a fiktív utazások száma már eleve alacsonyabb, hiába több a számuk mint videó konferencia nélkül lenne. Tehát a feltételezések egyszerre oltják ki egymást, így ha pontos számadatokat nem is fogunk tudni mondani, nagyságrendileg igen közel kerülünk a valósághoz.
Az alkalmazás kész van, működik. Éves szinten több száz tonna üvegházhatású gáz kibocsátást, 3-4 évnyi munkaórát és nem kevés pénzt spórol az intézet a felhasználóinak, az országnak és nem utolsósorban nekünk embereknek.