A tudományos teljesítmény méréséhez és értékeléséhez az elmúlt évtizedekben elengedhetetlenül hozzátartozott a hivatkozások kezelése. Nemzetközi szinten a hivatkozások osztályozását, visszakereshetőségét elektronikus adatbázisok segítségével több-kevesebb sikerrel megoldották. Magyar nyelvterületen egységes, több évtizedre visszamenően digitalizálva rendelkezésre álló folyóirat-állomány hiányában hasonló adatbázisok nem segítik a kutatók munkáját és értékelését. Egységes koncepció hiányában a további lemaradás elkerüléséhez és a helyzet megoldásához teret kell engedni egy-egy tudományterületen önálló adatbázisok kiépítésének – természetesen az együttműködés lehetőségét sem kizárva más intézményekkel, kezdeményezésekkel.

Sok tudományterület munkatársait sújtja az, hogy a hivatkozások kizárólag nemzetközi folyóiratokból visszakereshetők, így a magyar nyelven publikáló kutatók csak nehezen tudják a rájuk vonatkozó hivatkozásokat visszakeresni. Ez a probléma áll fenn a társadalomtudományok, közelebbről a statisztika területén is. A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár ezért kezdte el kiépíteni 2012-ben a Magyar társadalomtudományi hivatkozások adatbázisát, a Mathiast, amely a magyar nyelvű társadalomtudományi folyóiratok hivatkozásait rögzíti és teszi visszakereshetővé. A könyvtár munkatársai 2013 januárjáig feldolgozták a Statisztikai Szemle 1990 és 2012, a Demográfia 2000 és 2012, a Területi Statisztika 1998 és 2004, illetve a Gazdaság és Statisztika 1992 és 2006 között megjelent évfolyamainak magyar vonatkozású hivatkozásait.

Egy ilyen kezdeményezés esetén végig kell gondolni a feldolgozandó dokumentumok körét, a rögzítendő alapadatokat, az adatbázis szerkezetét, a szolgáltatási díjtételeket, az adatbázishoz való hozzáférés lehetőségét és a lehetséges felhasználói kört. A KSH Könyvtár 2012 őszén elindított új szolgáltatása követendő példát kínál szolgálni a többi tudományterület számára is.

A Mathias nemcsak a ma aktív kutatók számára kínál lehetőséget, hanem tudománytörténeti szempontból is új forrást kínál a felhasználóknak. „Melléktermékként” a XX. század első felében vagy korábban jelentős teljesítményt nyújtó kutatók tudományos utóélete is nyomon követhető segítségével.