A földrajzi névtér jellemzői. A meglévő földrajzi névterek kritikája
Ungváry Rudolf
<>
Országos Széchényi Könyvtár
A földrajzi nevek jelentősége az államigazgatási rendszerek fejődésével párhuzamosan növekszik. Irányítási és gazdasági érdekek fűződnek a földrajzi helyek pontos azonosításához. Az internet segítéségével a földrajzi nevek a webes térképekkel is összekapcsolhatók. A végfelhasználók közvetlenül tájékozódhatnak a földrajzi helyekről és azok környezetéről
A nemzeti névtereken belül a földrajzi neveknek kitüntetett szerepe lett. A nemzeti névtereken belül először a földrajzi nevek terei alakulnak ki. Ennek oka, hogy állományuk egy-egy nemzeti kultúrán belül jól áttekinthető, viszonylag egyszerűen strukturálható, és rendkívül sok hasznos, közérdekű adatot is tartalmaznak (lakosságszám, postai irányítószám, tengerszint feletti magasság, államigazgatási besorolások, koordinátaadatok.
A földrajzi nevekhez képes a személynevek és testületi nevek névterei lassabban alakulnak ki. Ezeknek a tulajdonneveknek az állománya rendkívül nagy. A meglévő hatalmas személynév-állományokban a nevek retrospektív azonosítása időigényes munka. A testületi nevek esetében ehhez még az is társul, hogy ugyanannak a testületnek rendkívül nagy számú névváltozata van.
A köznevek névterei korán kialakultak. Egyszerű formájukat az 50-es évektől kezdve tezauruszoknak nevezték. Használatuk az információkereséshez volt szükséges, és ezért az adatbázisrendszerekben is hamar kialakult a kezelési moduljuk. Önálló tezaurusz-szerkesztő programok is születtek.
A Magyarország földrajzinév-tára nyomtatott formában már a 70-es években megyékre, azon belül településekre bontva elkészült. A korlátozott tartalom ellenére is jelentős névállomány kezelhetőségét azonban nagyon korlátozta a kezdetleges, füzetekre bontott szerkezet, az egységes mutató hiánya, a szinonim és homonim névalakok elégtelen.
A magyar földrajzi névtér kialakulásának jelenlegi intézményei a Nemzeti Könyvtár, a Földmérési és Távérzékelési Intézet, továbbá a számos további, fontos térképészeti intézmény, a nyelvészeti névgyűjtések vaskos kötetei, továbbá a névtani folyóiratok szerkesztése, az egyetemi magyar tanszékek, nem utolsó sorban pedig a tárcaközi Földrajzinév-Bizottság munkája nyomán keletkezett állományok.
Annak érdekében, hogy a jelenleg készülő, elektronikusa kezelt Magyarország Földrajzinév-tárának a fejlesztését támogassuk, meghatározzuk a földrajzi névtér speciális, a szerkesztési munkához hasznosítható követelményeit. Ezeket a követelményeket az információkeresés, a nevek felhasználóbarát kezelhetősége szempontjából fogalmaztuk meg. Nyilvánvaló, hogy a leírtakat még számos, a térképészet számára jelentős szempont figyelembevételével kell majd egészíteni.