A digitális pedagógiai kultúra jellegzetességei: a humántőke szerepe és a támogató rendszerek*
Racsko Réka
<>
Eszterházy Károly Főiskola
Az elektronikus tanulási környezetek infrastrukturális hátterének jellegezettségei (ESSIE 2011; MIS 2013) mellett a pedagógusi munka minőségi értékelése (Mourshed–Chijioke–Barber, 2012) és a támogató rendszerek (Simmons–Hawkins, 2009; Hargraves 2012; Leask, 2013;) kiemelt szerepet töltenek be a digitális pedagógiai kultúra elterjedésében.
Kutatásom során vizsgálni kívánom, hogy az információs és kommunikációs technológia eszközeinek oktatási alkalmazása során milyen állami szervezetek, illetve alternatív források bevonásával zajlanak a projektek a hazai és nemzetközi gyakorlatban.
A finanszírozás mellett a módszertani inkubáció szerepe is fontos, amely keretében a tudásbázisok megjelenését, tartalmát és az IKT dominanciájának mértékét vizsgálom.
A humántőke kapcsán ismertetném a digitális kompetencia keretrendszerét (DigComp 2013 alapján), az információ, a kommunikáció, a tartalomkonstruálás, a biztonság és a problémamegoldás pilléreire támaszkodva. Ezen komponensek köré szerveződik az ISTE (International Society for Technology in Education), illetve a hazai kutatók (Lévai–Ollé és mtsai., 2013) által is definiált digitális állampolgárság (digital citizenship) (Mossberger– Tolbert–McNeal 2008; Ohler, 2010; Ribble 2009, 2011) kompetenciarendszere. Ezen túlmenően bemutatom a digitális állampolgárokkal szemben támasztott hazai (Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020; NAT) és Európai Uniós követelményeket (EU 2020) és említést teszek a globális állampolgárság (Zajda et. al, 2009) (global citizenship) fogalmáról is.
Végezetül az információs műveltség és a digitális kompetencia alkalmazott fejlesztési és mérési lehetőségeit mutatom be hazai és nemzetközi példák alapján.
*„This research was realized in the frames of TÁMOP 4.2.4. A/2-11-1-2012-0001 „National Excellence Program – Elaborating and operating an inland student and researcher personal support system convergence program” The project was subsidized by the European Union and co-financed by the European Social Fund.”