Virtuális Régi Könyvtár és az Egyetemi Könyvtár régi könyvei

(1996–2000)

A budapesti Egyetemi Könyvtár egyike azon kevés műemlékkönyvtárunknak, amely 16. századi alapítása óta őrzi a megmaradt régi állománya egy részét, a folytonosságot biztosítva több mint négy évszázadon keresztül. Azt a könyvet, amelyet a jezsuita rend 1635 előtt szerzett be, s a tulajdonosi bejegyzés alapján a később egyetemmé vált nagyszombati jezsuita kollégium illetve jogelődei (Znióváralja, Vágsellye) birtokában volt, különgyűjteménybe soroltuk be, s elneveztük Antiquissima-gyűjteménynek. Az Egyetemi Könyvtár e korai történetének sajátosságai közé tartozik, hogy nemcsak az egyetem 1635-ös alapítását megelőző fél évszázadból őrzött meg köteteket, hanem kéziratállományában fellelhető két 17. századi katalógus, amely újabb információkat szolgáltat az akkori könyvállományról. A nemrég kiadásra került katalógusoknak a magyar művelődés- és könyvtártörténetben elfoglalt helyét jól jelzi az a lehetőség, hogy segítségükkel sikerülhet a nagyszombati egyetem több, mint 5000 kötetes könyvtárát – a teljesség igénye nélkül – rekonstruálni.

Ez a rekonstrukció három, egymástól elkülöníthető munkafolyamatban történt:

A párhuzamosan végzett munkálatok – amelyek mindegyik szakasza megjelent vagy a közeljövőben megjelenik nyomtatott formában is – legnehezebb része az adatbázis a létrehozása volt. Sajnos csak kevés összehasonlítási lehetőségünk adódott a munkánk során, hiszen a számítógépes adatbázisok felhasználása a különböző régikönyves állomány-egységek rögzítésére csak az elmúlt évtized második felében kezdődött el. A kiinduló kérdésünk az volt, hogy miképpen lehetséges egy régikönyves adatbázist beépíteni egy hagyományos hálózati katalógusba, hiszen ez a speciális adatbázis a modern könyvekhez képest lényegesen több információt képes visszaadni. Az adatbázis feltöltése két módon történhetett: vagy már meglévő katalógust visszük át számítógépre (lapolvasóval), vagy a retrospektív katalogizálás során, minden egyes kötetet kézbe vesszük, új feltárási szempontokat kialakítva. Az első mellett a gyorsaság, a második mellett a pontosság szólt.

Első lépésként a könyv bibliográfiai tulajdonságait tártuk fel. A keresési lehetőség a következőképpen oszlott meg, kiemelve egy lehetséges mezőt: a szerző esetében kereshetünk a mű címére, formátumára, a kiadási helyére, a kiadás idejére, a kiadójára, megadhatunk tárgyszavakat, s a mű nyelvét. Az adatbázis értékét nagyban növelni fogja, hogy az összetett keresések révén néhány művelődéstörténeti mozzanat is adatolható lesz. A második lépés a két kéziratos katalógus címleírásának egymáshoz illesztése volt, amely további kérdéseket vetett fel. Tanulságos volt a két katalogizálás közti különbség összevetése. Ez a műveletsor jól demonstrálta, hogy a ma létező könyvek feltárásával együtt a katalógusok adatai is árnyalják a képet a korabeli állományról. A harmadik lépés a könyvek egyedi tulajdonságainak az elemzése volt. Megkíséreltük csak az adott könyvre vonatkozó adatok összetett vallatását. Egyik fontos szempont volt a könyvkötés jellemzése, amely művészettörténeti jelentőségén túl, művelőstörténeti értékkel is bír. A könyvek nagy részét ugyanis már a tulajdonosa kötteti be, látja el szupralibrosszal, exlibrissel, s így egy-egy könyvtár rekonstruálására fontos adalék lehetett a kötések beható vizsgálata. A másik fontos tényező volt az adatbázis szerkezetének kialakításában, hogy az adott könyvet ki és mikor birtokolta, illetve milyen mélységben és milyen formában használta, mikor katalogizálta először. Ezután következhetne a három lépés eredményeinek az összeillesztése, amelyre a közeljövőben szeretnénk sort keríteni. Optimális esetben körülbelül 5000 könyv azonosítását tudjuk elvégezni, amelyből megközelítőleg 1000 kötet mind a két kiadott katalógusban szerepelve nyomon követhetjük történetét a 16–17. században.

A rekord szerkezetének létrehozása:

A szakirodalomban kiemelten tárgyalt problémák adatbázisunk létrehozása során bennünket sem kerültek el. A régi nyomtatványok, mint speciális dokumentumok speciális rekordszerkezetet igényeltek. Az eddig elvégzett kutatómunka, a gyűjtemény sajátosságai, az egyéb régi könyves adatbázisok rekordszerkezetének megismerése, valamint az akadémiai Könyvtörténeti Bizottság által kidolgozott adatelemek alapján a következő adatmezőket határoztuk meg:

Az Egyetemi Könyvtár integrált rendszere a Horizon egy Sybase adatbázisban tárolja az adatokat, amelyeket OS/2 vagy Windows98 vagy Windows NT operációs rendszer alatt működő kliensekkel lehet elérni. A bibliográfiai adatokat USMARC formátumban kell rögzíteni. Ez lehetővé teszi mind a modern, mind a régi nyomtatványok adatainak rögzítését és visszakereshetőségét. Az olvasók részére egy egyszerű, Windows 3.1 alatt futó OPAC szolgál keresőfelületül. A program kezeli a bibliográfiai rekordok közötti kapcsolatokat, valamint a bibliográfiához csatolt egyéb fájlokat. Így teremtődik meg az a lehetőség, hogy képfájlokat kössünk a bibliográfiához. A csatolt képek az adott gépen a rendelkezésre álló (ez minden számítógépen változó) programmal automatikusan meg tudja jeleníteni.

A modern könyvekhez képest a régi nyomtatványok feldolgozása – speciális tulajdonságaik miatt – elkülönítve történt, más lelőhely azonosítóval, hiszen a kötetek fizikailag is külön tároljuk. Az előkészítő szakaszban számos kérdés vetődött fel, többek között a nevek egységesítésének problémái, a régi nyomtatványok tárgyszavazása, speciális jegyeinek (kötésére, tulajdonosaira, használatára vonatkozó adatok) feltárása és megjelenítése. Megoldást kellett találni az adatelemek visszakeresésére. Az alaprekord mezőihez továbbiakat kellett illeszteni.

1997 májusától kezdődött el a rendszer feltöltése, jelenleg 300 régikönyv található már a RARE elnevezésű lelőhelyünkön.

A bibliográfiai leírásokban a következő USMARC mezőket alkalmazzuk:


Mező

Megnevezés

Tartalom

008

Fix adatmező

A mező kódolt formában tükrözi a rekordban leírt mű néhány tulajdonságát.

040

Katalógus forrása

A forrás minden esetben az Egyetemi Könyvtár, ezért Hu ELTE EK került ebbe a mezőbe

041

Nyelvi kód

Ide a eredeti nyelve (többnyelvűség esetén a többi nyelve is) került kódolt formában. Az adatbázisból való lekérdezéskor a találatokat tovább szűkíthetjük a kívánt nyelvre. A könyvek többsége latin nyelvű, így a kódjuk: lat.

090

Raktári jelzet

Ide csak a rekonstrukciós jelzet Ant. Tyrn. 1632/70. (coll. 1.) illetve a raktári jelzet Vet. 37/41c. kerülhetett. Sajnos le kellett mondanunk a többi 17–19. századi jelzet megjelenítéséről és vissza­ke­res­hetőségéről. A nyomtatott formában rövidesen megjelenő rekon­strukció ezt a hiányt is pótolni fogja.

100

Szerző

A szerző nevét egységesített formában jelenítettük meg, mint például Alfraganus, s erre utaltuk a nemzeti névalakot vagy más névváltozatot: Al-Farghani, Ahmad ibn Muhammad ibn Kathir.

240

Egységesített cím

E mezőbe az adott mű eredeti címét írtuk a fordítás nyelvével: Elementa astronomica / (latin). Ez lehetővé teszi egy-egy népszerű és sok nyelvre lefordított régikönyv nyelvi szűkítését.

245

Főcím

Ide került a címlapon található forma: Rudimenta Astronomica Alfragani. Item Albategnius astronomus peritissimus de motu stellarum. Az ennél hosszabb címeket az általános megjegyzések mezőben tártuk fel.

260

Kiadásjelzés

Itt jelenítettük meg a könyv impresszumadatait, tehát a nyomtatás helyét, idejét és a nyomda nevét, abban a formában, ahogyan szerepelt a címlapon vagy a könyv más helyén: Norimbergae: apud Ioh. Petreium; 1537. Erre a műveletre azért is volt szükség, hogy a dokumentum nemcsak a kézkönyvekből feltárt (sok esetben javított vagy pontosított) nyomtatási adatokkal, hanem a címlapon – általában – latin nyelven feltüntetett ragozott városnévre és nyomdahelyre is visszakereshető lehessen. Ez a régikönyvek azonosításában rendkívül fontos lehetőség.

300

Fizikai leírása

Itt a terjedelmét és formáját adjuk meg a dokumentum által megállapított módon, vagyis oldal, lap vagy hasábszámozással, illetve a könyv formátumát adjuk meg latinul: [10] 26, 90 pp. – quarto.

500

Általános megjegyzés

A kötet tartalma, ha több műből állt össze, s a könyv állapotára vonatkozó megállapítások: A példány csonka, címlapja hiányzik, és rossz sorrendben kötötték be.

510

Bibliográfiai azonosító

Ez az azonosító egyértelművé teszi, melyik kiadásra azonosítottuk a kérdéses kötetet: VD/16 A 1002.

562

Kötés

A kötés rövid leírása következik, s ha van valami különlegessége, akkor kiemeltük: Eredeti vörös bőrkötés, két kapoccsal. Restaurált (1995). Az előtáblán supralibros-szal: “ION.DAN.EPS.VAR.1539.”

590

Használat

Itt a könyv olvasását és forgatását igyekeztünk tömören jellemezni: Háportoni Forró Pál egy alkalmi költeménye (kéziratos bejegyzés).

600

Személy tárgyszó

Ide kerültek a könyv címében feltüntetettek, illetve a könyvben található bejegyzésekből azonosított tulajdonosok évszámmal, ha ismert a vásárlás vagy a birtokbavétel időpontja: Dantiscus, Johannes (tulajdonos 1539) – Báthory András (tulajdonos) – Háportoni Forró Pál (tulajdonos).

650

Szabadszöveges tárgyszó

Itt megkíséreltük a könyv tartalmát a lehető legpontosabban visszaadni, a visszakereshetőség és a szűrés miatt megadtuk a nyomtatás évét, az eredeti nyelvet és a fordítás nyelvét: csillagászat–1537–arab–latin nyelvű.

651

Földrajzi tárgyszó

Ebben a mezőben, a címben szereplő helynevek mellett az intézményi tulajdonosokat és a nyomdahelyet tártuk fel időrendben: Warmia–püspöki könyvtár–1540-1599Nagyszombat–jezsuita kollégium–1632. – Nürnberg–nyomdahely–1537. Így lehetővé vált, hogy a nyomdahelyre a mai névforma alapján is kereshessünk, illetve az intézményi tulajdonosokat év szerint is szétválaszthassuk.

700

Szellemi közreműködők

Itt a társszerző, a kommentátor, az előszóíró, a jegyzeteket készítő, a könyvet kiadó és nyomtató személyeket tüntettük fel: Albategnius (társszerző) – Melanchthon, Philipp – Regiomontanus, Johannes de – Petreius, Johann (nyomdász).

958

Csatolt dokumentum

A könyv címlapjának vagy valamely jellegzetes oldalának fényképét digitális formában csatoltuk a rekordhoz. Itt adtuk meg a fájl formátumát, a központi számítógép nevét, ahol található a kép, a képfájl nevét és a képhez tartozó leírást. Az olvasó csak a leírást látja: Címlap. Minden olvasói számítógépen egyedileg beállítható, hogy milyen program segítségével kívánjuk megjeleníttetni a képet.


Az így kialakított adatbázis egyik jellegzetes példája a következő:


USMARC formában


000


01292cbm 2200253 a 4500

008


980302s1557 fr lat d

040


$a Hu ELTE EK

041

0

$a lat

090


$a Ant.Tur. I/1. (coll.1) $b Hb2r 35

100

20

$a Cicero, Marcus Tullius $d (i.e. 106 - i.e. 43)

245

10

$a Epistolae ad familiares (Ed. Lucius Joannes Scoppa, Franciscus Robortellus).

260

10

$a Parisiis: $b Apud Audoënum paruum; $c 1557

300


$a [44] 803 [15] pp. $c folio

500


$a Nem zárható ki, hogy a kötet az első nagyszombati korszakból (1561-1567) származik.

510

0

$a Adams C-1960

562


$a Jelenleg tékában. Eredetileg fehér hártyakötésben, feltételezhetően a Pazmaneumban kötötték újra, még 1646 előtt. A kötéstáblájáról kódextöredéket fejtettek le: "Codex cum apparatu accursii florentini". Raktári jelzete: U.Fr.l.m. 80.

590


$a A kötet elején tartalmi kiemelések, megjegyzések, aláhúzások. Az 5. levélen Cicero életére vonatkozó számítások találhatók 1586-ból.

650

04

$a irodalom $x antik $z latin $y 1557

651

4

$a Pazmaneum $x jezsuita $z kollégium $y 1646

651

4

$a Paris $x nyomdahely $y 1557

700

20

$a Scoppa, Lucius Joannes $c (kiadó)

700

10

$a Robortello, Francesco $c (kiadó)

700

10

$a Audoenus Parvus (et Petit, Oudin $c nyomdász)

958


$a JPG $b LOCAL $c 088.jpg $d Címlap


Olvasói felület formájában


Szerző


Cicero, Marcus Tullius (i.e. 106-i.e. 43)

Cím


Epistolae ad familiares (Ed. Lucius Joannes Scoppa, Franciscus Robortellus).

Impresszum


Parisiis: Apud Audoënum paruum; 1557

Leírás


[44] 803 [15] pp. folio

Megjegyzések




Nem zárható ki, hogy a kötet az első nagyszombati korszakból (1561-1567) származik.

Adams C-1960

Tárgyszavak




irodalom -- antik -- latin -- 1557

Pazmaneum -- jezsuita -- kollégium -- 1646

Paris -- nyomdahely -- 1557

Közreműk




Scoppa, Lucius Joannes (kiadó)

Robortello, Francesco (kiadó)

Audoenus Parvus (et Petit, Oudin nyomdász)

Egyéb







Jelenleg tékában. Eredetileg fehér hártyakötésben, feltételezhetően a Pazmaneumban kötötték újra, még 1646 előtt. A kötéstáblájáról kódextöredéket fejtettek le: "Codex cum apparatu accursii florentini". Raktári jelzete: U.Fr.l.m. 80.

A kötet elején tartalmi kiemelések, megjegyzések, aláhúzások. Az 5. levélen Cicero életére vonatkozó számítások találhatók 1586-ból.

Nyelv


lat

Raktári szám


Ant. Tur. I/1. (coll. 1.)

Kép

Címlap



7